• Úgy hallottam, a kormányalakítást megelőző napokban a legnagyobb titokban kereste meg Pécsett Gyurcsány Ferenc, s kérte fel az igazságügyi tárca vezetésére. Miért éppen Önre esett a választása?
– Igaz, hogy a miniszterelnök urat már a nyolcvanas években ismertem, így a részéről nyilván megvolt az a bizalom, ami alapján felajánlotta ezt a tisztséget, a hangsúlyt mégis inkább az eddigi szakmai munkámra helyezném. 
• Önt mi motiválta, amikor igent mondott? Gondolom, nem pusztán azért vállalta, mert egy elméleti jogásznak kiváló kutatói terep az igazságügyi tárca vezetése, s majd több tucat szakmai könyvet írhat a tapasztalatairól.
– A megfontolásnál szerepet játszott az, hogy a minisztériumban folyó jogszabály-előkészítési munkában hasznosítani tudom az elméleti tudásomat. Egyik célom éppen az, hogy javítsak a jogalkotási munka színvonalán, ennek érdekében a „nyitott jogalkotás” híve vagyok. A tervezeteket a tárca felteszi majd az internetre, ahol az érintett ágazati, szakmai, társadalmi szervezetek véleményezhetik azokat, s a Magyar Jogász Egylet szakbizottságaira is támaszkodni kívánok.
• Felkészült arra, hogy az egész igazságszolgáltatási szakma azt várja: ezentúl Ön csatázzon Draskovics Tiborral?
– Nem gondolnám, hogy csatáznom kellene Draskovics miniszter úrral. Lobbizni viszont fogok, számomra legalább olyan fontos az igazságügyi reform végigvitele, mint elődömnek, Bárándy miniszter úrnak volt…
• A költségvetés immár a képviselők asztalán fekszik, azt december 20-án fogadja el az Országgyűlés. Hány százalékkal csökken 2005-ben a tárca büdzséje?
– A minisztérium 2005. évi költségvetési támogatása az idei 46,49 milliárdról 47,40 milliárd forintra változik, tehát nem csökken, hanem közel 2 százalékkal nő. Ez az összeg a szinten tartást biztosítja. A reform keretében folytatódik a nép ügyvédje program, illetve a jogi segítségnyújtó irodák fejlesztése, létszámának növelése, amelyre az elmúlt évhez képest 516 millió forinttal több jut. A pártfogói hálózat fejlesztésére, valamint a működési feltételek biztosítására pedig 463 milliós a többlet. Szeretném azonban tisztázni, hogy a tárcák közötti költségvetési tárgyalások már lezajlottak a beiktatásom előtt. Az új kormánytagoknak nem volt módjuk a sarokszámok érdemi megváltoztatására. Ezzel együtt hangsúlyozom: nem akarom feltartott kezekkel feláldozni a tárca érdekeit, meg kell találni az összhangot a költségvetési szempontok és a minisztérium célkitűzései között.
• Bárándy Péter azért állt fel, mert pénzügyileg szikkasztják az igazságügyi reformot. Nem tart attól, hogy majd az Ön nevéhez kötik a reform elhalását?
– Szó sincs elhalásról. A reform folytatódik, csak lassúbb ütemben, mint ahogy azt a kormány 2002-ben eredetileg tervezte. Nem marad abba a pártfogói felügyeleti rendszer kiépítése, sem a rászorultak részére történő jogi segítségnyújtás. A költségvetés helyzete azonban kétségtelenül behatárolja a cselekvési szabadságot. Eredetileg 2005-ben 100 pártfogói felügyeleti státusz létesült volna országszerte, ehelyett csak 50-re van pénz.
• S a reform többi része?
– Tulajdonképpen azt mondhatom, mindenre van forrás, csak nem annyi, hogy abból az eredeti ütemben valósuljanak meg a fejlesztések.
• A bíróságok hónapok óta hallgatnak, holott az ítélkezési munka színvonala nem javult. Számos bírósági épület leromlott állapotban van, felújításukra nincs pénz. Mire számíthatnak a bírák?
– Szeretném hangsúlyozni, hogy a bírósági büdzsé a 2002-es 33 milliárd forintról 2004-ben 64 milliárd forintra növekedett. Sorvasztásról tehát nem lehet beszélni. Nem vitatom, sok helyen nem optimálisak a munkafeltételek, de csak azt tudom mondani, mint a reformnál: megfelelő pénzügyi ütemezéssel sort lehet keríteni valamennyi bírósági épület felújítására, műszaki-technikai fejlesztésére. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) költségvetésének több mint duplájára emelése jó irányt jelez. További garanciaként említhetném, hogy az 1997-es bírósági szervezeti törvénnyel a bíróságok igazgatási feladatai kikerültek a minisztérium hatásköréből, és az OIT vált a bíróságok központi igazgatási szervévé. E grémium nyújtja be a szervezet költségvetését is az országgyűlésnek. Az igazságügy-miniszternek e téren túl nagy befolyásolási lehetősége nincs, azzal együtt sem, hogy tagja az OIT-nek.
• A bírói életpályamodell mikor lesz valóság?
– Használjuk inkább az igazságszolgáltatási életpálya-modell kifejezést, mert az ügyészek megszidtak érte. Azt kérdezték, tudatos-e a szóhasználat, hogy csak a bírókról beszélek. Még ebben a ciklusban a parlament elé kerül tehát az igazságszolgáltatásban dolgozók életpálya-modelljéről szóló javaslat, amit a parlament 2006-ig elfogadhat.
• Miniszterjelölti meghallgatásakor hangsúlyozta, kezdeményezni fogja az ingatlan-nyilvántartás bíróságok alá helyezését. Mikor válik ez valóra?
– Garanciális okból, s a közhitelesség és a naprakész állapotok regisztrálása végett is határozott szakmai álláspontom, hogy az ingatlannyilvántartási-rendszernek a végrehajtó hatalomtól a független bíróságok felügyelete alá kell kerülnie. Ez ott tart, hogy szakértői tárgyalásokat kezdeményeztem Németh Imre agrárminiszter úrnál, a végső döntést a kormány hozza meg.
• A versenyszféra nyár óta várja, hogy az uniós joganyag, a bírósági gyakorlattal és aktuális frissítésekkel együtt, teljes terjedelemben magyar nyelven hozzáférhető legyen. A közösségi jog a bírák számára sem elérhető, ami már a jogbiztonságot veszélyezteti. Mikor rendeződhet ez a helyzet?
– Az uniós joganyagot már lefordították, folyik a szakmai-tartalmi auditálása, s a bírósági döntéseket is most fordítják. A tárca egyik fontos feladatának tartja, hogy a közösségi joganyag az interneten hozzáférhetővé váljon. Időpontot nem tudok mondani, de odafigyelek rá, hogy mielőbb elkészüljön.
• Tűzött ki saját magának szakmai minimumcélt, amit mindenképpen meg akar valósítani? Kérdezem ezt azért is, mert Ön nyilatkozta: adódhat olyan helyzet, hogy nem vállalja tovább a tárca vezetését.
– Bárki kerülhet ilyen helyzetbe. Ez nem fenyegetőzés volt a részemről, pláne nem zsarolás, általánosságban beszéltem arról, hogy előállhat nem várt fordulat. Persze nagyon bízom abban, hogy a kormányzati ciklus végéig időarányosan teljesülnek azok a feladatok, amelyekhez a tárca Bárándy Péter vezetésével fogott hozzá. S miért is ne teljesülnének? Mindenki a helyén van, a szakapparátus a legjobb tudása szerint dolgozik. Személy szerint akkor lennék elégedett, ha elfogadná az Országgyűlés az új jogalkotási törvényt. Elengedhetetlen ugyanis a jogalkotási folyamat korszerűsítése, olyan eljárási technikák alkalmazása, amelyek révén magas szakmai színvonalat képviselő törvények születnek.
