Az EKB a Pénzügyminisztérium felkérésére alakított ki véleményt a magyar jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatról.
A Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke által jegyzett dokumentum megjegyzi, hogy a Monetáris Tanácsra vonatkozó jelenlegi szabályok összeegyeztethetők a jegybanki függetlenséggel, és megfelelő keretet biztosítanak a monetáris politika alakításához.
Az EKB ellenzi, hogy két MNB alelnök monetáris tanácsi tagsága mandátumuk letelte előtt megszűnjön.
A jegybanktörvény módosítását célzó javaslat szerint ugyanis az MNB három alelnöke közül csupán a monetáris politikáért felelős alelnök maradna hivatalból tagja a Monetáris Tanácsnak. Ez az EKB véleménye szerint ellentétben áll az EKB alapokmánya 14.2 cikkelyével, amely szerint meg kell védeni a nemzeti központi bankokban működő döntéshozó szervek tagjainak személyes függetlenségét és bármilyen, a Monetáris Tanács tagjainak hivatali idejét érintő átszervezéskor lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagok folytathassák tevékenységüket annak a hivatali időnek a végéig, amelyre kinevezték őket.
Ezzel összefüggésben az EKB megjegyzi, hogy a döntéshozó szerv hosszú távú függetlenségét erősítené, ha olyan rendszert hoznának létre, amelyben a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és azok hivatali ideje különböző időpontokban járna le. Ez biztosítaná, hogy a döntéshozó szerv tagjainak kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.
Az EKB szerint a törvényjavaslat növeli a miniszterelnök szerepét és befolyását a Monetáris Tanács összetételének meghatározásában, minthogy a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszáma a jelenlegi 9-ről 11-re emelkedne, és ebből 3-5 tagot a miniszterelnök jelölne, míg 4 tag jelölése továbbra is a jegybankelnök hatáskörében maradna, és hivatalból tagja maradna a testületnek az MNB elnöke és a monetáris politikáért felelős alelnök.
A jelenlegi törvény szerint az MNB elnöke és 3 alelnöke hivatalból tagja a tanácsnak, további öt tagot pedig az MNB elnöke jelöl, és a miniszterelnök egyetértésével a köztársasági elnök nevezi ki őket.
Az EKB azt is megjegyzi, hogy nem támasztható alá meggyőzően a törvényjavaslat indoklásának az a része, amely szerint a monetáris politika területén szükséges a döntéshozói és végrehajtói feladatok szétválasztása.
A parlamentnek benyújtott módosító javaslat indoklása szerint ugyanis a Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, ezért nem indokolt, hogy a testület döntéseinek meghozatalában a döntések végrehajtásáért felelős alelnökök is részt vegyenek.
Az EKB dokumentuma ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet: a törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen, hogy az MNB elnöke továbbra is jelölhetné-e a két alelnököt a Monetáris Tanács tagjainak sorába.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a monetáris politika hitelességének alapja egy stabil intézményi környezetben tevékenykedő, független központi bank, és ezért kiemelkedően fontos egy olyan intézmény-szerkezet kialakítása, amely a monetáris politikát elválasztja a rövid távú politikai érdekektől.
PM reakció az EKB észrevételeire
A Pénzügyminisztérium sajtóközleményben üdvözölte, hogy az Európai Központi Bank a jegybanktörvény tervezett módosításának fő elemeivel kapcsolatos észrevételt nem tett.
A kinevezési szabályok tervezett módosítása, a monetáris politikában a döntéshozói és a végrehajtói feladatok szétválasztása, a testületi tagok számának növelése tehát az EKB szerint sem befolyásolja a jegybanki függetlenséget.
A Pénzügyminisztérium egyetért az Európai Központi Bank véleményével, miszerint csak olyan módosítás fogadható el a legfőbb monetáris politikai döntéshozó testület, a Monetáris Tanács szabályozását illetően, amely biztosítja a hivatalban lévő tagoknak a hivatali idő teljes kitöltését.
A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját már korábban nyilvánosságra hozta, amikor közölte, hogy a jelenlegi jegybanktörvény módosítására benyújtott képviselői indítványok esetében azt támogatja, amelyik biztosítja, hogy átmeneti szabályként az MNB nem monetáris politikával foglalkozó jelenlegi alelnökei is tagjai maradjanak a Monetáris Tanácsnak eredeti megbízatásuk végéig.
Járai Zsigmond nem mond le
A jegybank elnöke a jegybanktörvény módosítása kapcsán nyilvánossá vált EKB vélemény ismertetése során keddi tájékoztatóján ismét felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a módosító javaslatát. Hozzátette: bármi is lesz a jegybanktörvény módosítás kimenetele nem mond le.
Mint mondta: ” Ne forduljon elő ugyanaz a helyzet, mint a sáveltolás kikényszerítésénél”.
Járai Zsigmond felvetette: Lámfalussy Sándort, az Európai Monetáris Intézet alapító igazgatóját kérné fel döntőbírónak a jegybanktörvény módosításának ügyében.
“Ha a kormány nem vonja vissza a jegybanktörvény módosítását,ahogy azt az Európai Központi Bank keddi véleményében ajánlotta, akkor a kormány és a Magyar Nemzeti Bank kérje fel közösen Lámfalussy Sándort,az Európai Monetáris Intézet alapító igazgatóját, hogy mondjon véleményt a kérdésről, azaz legyen döntőbíró”-mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
