A szállodák átlagosan 62 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 5 százalékponttal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az adatszolgáltatást teljesítő szállodák az év első tíz hónapjában átlagosan 62 százalékos szobafoglaltsággal működtek. A legmagasabb kapacitáskihasználtságot a budapesti négycsillagos hotelek érték el, ez a mutató csak ebben a csoportban emelkedett 70 százalék fölé. A vidéki szállodák kihasználtsága a területi elhelyezkedéstől függően – a Magyarország keleti részén működő négy- és ötcsillagos egységek kivételével – 52–58 százalék között változott.
Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára (Gross ARR) 14 ezer forint volt a vizsgált időszakban, ami folyó áron 300 forint emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A négycsillagos szállodákban 12 000–14 400 forintba, a háromcsillagos egységekben 6400–8900 forintba került egy éjszaka.
Egy kiadható szállodai szobára átlagosan 8700 forint bruttó árbevétel jutott, ami jelentős növekedést mutat az elmúlt év január–októberében elért 7800 forinthoz viszonyítva. Ez a mutató a budapesti ötcsillagos egységekben 20 ezer forint fölé emelkedett, a fővárosi négycsillagos szállodákban pedig meghaladta a 10 ezer forintot. A többi vizsgált csoportban 3400–7600 forint árbevétel jutott egy kiadható szállodai szobára.
A bruttó árbevétel folyó áron 13 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az emelkedés – a balatoni háromcsillagos szállodák kivételével – minden vizsgált csoportban jellemző volt. A bővülés mértékét tekintve jelentős különbség figyelhető meg, hiszen a fővárosban 12–20 százalékos, Magyarország keleti részén 5–7 százalékos, nyugati részén 1–2 százalékos volt.
Január–októberben a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma egytizedével nőtt az előző év január–októberhez képest. A bővülés – a Balaton kivételével – az egész országot jellemezte.
