Draskovics Tibor szerint egymásnak ellentmondó körülmények között egyensúlyt tartva, a fő prioritásokat erősen kihangsúlyozó költségvetést terjeszt szerdán a kormány elé a szaktárca.
Egy kedd esti sajtóbeszélgetésen a miniszter kifejtette: sajátos körülmények uralkodnak a magyar gazdaságban, egyrészt a reálgazdaság jól teljesít, másrészt az öröklött költségvetési helyezet, a 2001-ben megkezdődött és 2002-ben folytatódott költekezés komoly problémákat okoz, és szigorú takarékosságra van szükség.
A takarékossági intézkedések között említette a miniszter, hogy az intézmények előirányzatait nominál értéken eleve 5 százalékkal csökkentik, és nem fedezik nekik a jövőre esedékes 6 százalékos béremelést, és a 13. havi fizetést is ki kell gazdálkodniuk.
A Pénzügyminisztérium szerint jövőre 4 százalékos GDP-növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számolva az államháztartás bevétele az idén várhatóhoz képest 5,5 százalékkal, míg a kiadások 4,1 százalékkal emelkednek. Így az uniós szabványoknak megfelelő, eredményszemléletű ESA-alapú államháztartási deficit 4,5 százalék lesz, az önkormányzatokat is számítva pedig a GDP 4,7 százalékát éri el, szemben az ebben az erre az évre előrejelzett 5,1-5,3 százalékkal.
Draskovics Tibor kifejezte reményét, hogy jövőre a kamatszint – párhuzamosan az inflációval – erőteljesen csökken, és ezzel együtt enyhülnek a költségvetés kamatterhei is. Az infláció alakulását hasonlóképpen ítéli meg a tárca és a Magyar Nemzeti Bank, amely egyébként összességében pozitív véleménnyel van a költségvetés-tervezetről – tette hozzá.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetés összhangban van a EU-s konvergencia programmal, az államháztartás GDP-arányos deficitje 0,6 százalékponttal csökken, és a folyamat a következő években is folytatódni fog. “A fő cél a deficit, az újraelosztás és az adók csökkentése” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Ami a költségvetés beltartalmát illeti Draskovics Tibor öt prioritást sorolt fel: a munkahelyteremtést, az adócsökkentést, a kisebb államot, a fiatalok helyzetének segítését és az autópálya-építést.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az adócsökkentés eredményeképpen az adókoncentráció 38,5 százalékról 38 százalékra mérséklődik. Amennyiben a bruttó bérek jövőre a tervezett 6-6,5 százalékkal emelkednek, akkor hosszú idő után sikerül elérni, hogy a termelékenység és a reálbérek emelkedése arányban legyen – tette hozzá.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy beruházásokkal, beruházás-ösztönzéssel, kis- és közepes vállalatoknak juttatott adókedvezményekkel, a munkahelyteremtést szolgáló kedvezményekkel, közmunkaprogramokkal és célzott járulékkedvezményekkel ösztönzik a munkahelyteremtést. A fiatalok helyzetét az otthonteremtési programmal, a használatlakás-vásárlás és a bérlakásban lakó alacsony jövedelműek támogatásával segítik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
