A felmérés alapján a kis- és mikrovállalati szegmens tűnik a leginkább vonzónak a bankok számára, így ezen a részpiacon a verseny erősödése várható.
A lakáshitelek iránti kereslet első félévi visszaesése után a bankok többsége a második félévben ezen a piacon a kereslet újbóli emelkedését várja s a lakásárak további emelkedésére számít. A fogyasztási hitelezésben az év végi, szezonális okok miatt megemelkedő hitelkeresleten felül is növekedést vár a bankok kétharmad része.
A hitelintézetek a felmérés szerint az új hitelek mind nagyobb arányát folyósítják külföldi devizában – elsősorban svájci frankban -, a vállalati és a háztartási szektorban egyaránt. Míg korábban szinte kizárólag az exportáló vállalatok vették igénybe a devizahiteleket, addig most már a nem exportra termelők, s a devizahitelek iránt korábban ugyancsak nem érdeklődő kisvállalatok is ezeket keresik.
Bár a vállalatok devizában történő eladósodása magas, az MNB által megkérdezett bankok nem aggódnak, ugyanis ma már a kisvállalatok is alkalmaznak árfolyamkockázat-fedezeti módszereket. A felmérés szerint a vállalatok egy része a devizahiteleket valószínűleg spekulatív célokra használja.
A háztartási hitelpiacon is előretörtek a devizahitelek, amelyek a lakáshitelezésben a kereslet szigorúbb szabályozás és magasabb kamatszint miatti visszaesését ellensúlyozták. A fogyasztási hitelek közül autóshiteleket már szinte csak devizában folyósítanak, de a többi területen is dolgoztak ki devizaalapú termékeket.
A vállalati piaccal ellentétben azonban itt a hitelek árfolyam- és kamatkockázatát teljes mértékben a háztartások viselik – emelte ki több banki vezető is. Rövid távon az ügyfeleknek a kamatkülönbözet miatt valószínűleg jobban megéri devizában eladósodni, a hosszú távú kockázatok azonban magasak – vélekedtek a megkérdezett bankárok. A bankok a devizahiteleket egyébként szigorúbb feltételek szerint nyújtják, mint a forinthiteleket.
A vállalati piacon az elmúlt félévben folytatódott a kis- és középvállalatok felé való nyitás, miközben a bankok továbbra is erősen támaszkodnak a nagyvállalati szektorra. Az egyes gazdasági ágazatok kockázati megítélése 2004 első félévében – a korábbi tendenciával ellentételesen – javult, ami a gazdasági környezet stabilabbá válása mellett annak köszönhető, hogy lecsillapultak az uniós csatlakozás miatti aggodalmak. Igaz ez a mezőgazdasági szektorra is, amely az uniós támogatások miatt kiszámíthatóbbá, finanszírozhatóbbá vált.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
