“Megértjük, hogy szükség van a terrorizmus elleni harcra, de a terroristák üldözése közben megfelelő egyensúlyt kell teremteni, hogy ne menjünk el olyan irányba, amely eltávolít a demokratikus reformoktól, a demokratikus folyamattól” – hangoztatta Colin Powell amerikai külügyminiszter egy keddi interjúban Vlagyimir Putyin elnök átfogó belpolitikai változtatásai miatt.
Powelléhez hasonló szavakkal értékelte a történteket kedden Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, aki kedden Rigában “visszalépésnek” nevezte Putyin bejelentéseit “az átláthatóság és a demokrácia útján”. Az észak-európai körúton járó amerikai diplomata azután nyilatkozott, hogy találkozott Indulis Emsis lett miniszterelnökkel.
Központi hatalom
Az orosz elnök hétfőn, a kibővített kormányülés után jelentette be: radikális változásokat kíván megvalósítani az észak-kaukázusi kormányzati és végrehajtási rendszerben a terrorizmus elleni harc jegyében. Az orosz elnök, mint mondta, szeretné elérni, hogy ő nevezhesse ki a regionális kormányzókat, akiket jelenleg közvetlen választanak, és olyan új választási törvényt akar, amely végsősoron korlátozna a politikai pártok számát.
Egy eladó nézi a képernyőkön Putyint, amint a kibővített kormányülésen beszél (Forrás: AP)
A bejelentések között szerepelt az is, hogy az új Észak-Kaukázusi – a Csecsenföldet valamint Észak-Oszétiát magába foglaló – terület Központi Tanácsának feje az a Dimitrij Kozak lesz, aki Putyin egyik legközelebbi szövetségese.
A terrorizmus elleni harc
a jövő évi büdzsé prioritásai közé tartozik – mondta Alekszandr Kudrin pénzügyminiszter, bejelentve a fegyveres-biztonsági szervezeteknek szánt kiutalás 157 milliárd rubellel (5,4 milliárd dollár) való megemelését. A növekmény kétharmada a védelmi minisztériumnak jut, a maradék a belügyi tárcának és a biztonsági szolgálatnak. A hamarosan a duma elé kerülő 2005-ös büdzsétervezet 27 százalékkal növeli a három erőszakszervezet finanszírozását, ami összességében felülmúlja a 926 milliárd rubelt (32 milliárd dollár).
Az orosz kormány kedden rögtön megemelte a fegyveres erőknek szánt kiutalást a 2005-ös költségvetési tervezetében (erről lásd keretes írásunkat), ez pedig már elég volt ahhoz, hogy néhány Kreml-barát dumaképviselő is a készülő tekintélyuralmi fordulatról beszéljen.
Szovjet idők
– A meghirdetett reformok minden felelősséget a Kremlre ruháznának át, amit nem akarunk, az elnök iránti minden tiszteletünk ellenére – mondta Alekszandr Hinstejn, a Kreml-barát monopolpárt, az Egységes Oroszország képviselője, egyben védelmi berkekbe bejáratos újságíró.
A szintén a Putyin-hű “medvék” közé tartozó Konsztantyin Zatulin rámutatott, hogy a reformok teljesen megfosztják a képviselőt függetlenségétől, mert ha nem úgy szavaz, ahogy elvárják, akkor visszaléptetik. Még a szovjet korszak legfelsőbb tanácsát is helyi szinten (egyéni jelöléssel) választották, hogy az emberek kívánságai eljuthassanak a hatalomhoz – emlékeztetett.
Vlagyimir Rizskov, a fél tucat független liberális honatya egyike – a “medvékkel” közös sajtóértekezleten – hazugnak bélyegezte az összefüggést, amelyet Putyin igyekszik teremteni reformjai és a terrorizmus között. Irina Hakamada liberális ex-elnökjelölt közleményében úgy vélte, hogy Putyin javaslatai felérnek egy államcsínnyel. Több Kreml-barát politológus szarvas hibának ítélte Putyin hatalmi központosító reformterveit, amelyek visszaüthetnek, aláásva a lakossági bizalmat. Egyikük, Sztanyiszlav Belkovszkij politikai öngyilkosságként értékelte az egységes állam formálását, a regionális politika felszámolását.
