A vajdasági magyarok sérelmére elkövetett jogsértő cselekményeket elszigetelt, és egyáltalán nem nacionalista vagy vallási indíttatásúaknak tekinti Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminisztere. Draskovic Rómában tartott sajtóértekezletet, miután megbeszéléseket folytatott Franco Frattini olasz külügyminiszterrel.
Draskovic római sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva sérelmezte, hogy a szerinte elszigetelt, egyedi jelenségnek tekinthető vajdasági magyarellenes kilengéseket – amelyek szerinte egyáltalán nem tekinthetőek vallási vagy nacionalista indíttatásúaknak – nemzetközi szintérre viszik, s reményét fejezte ki, hogy Mádl Ferenc magyar államfő jövő heti, keddi belgrádi látogatása alkalmas lesz a nézeteltérések tisztázására, az őszinte párbeszédre és eszmecserére.
Arra a felvetésre, hogy Budapest az európai intézményekben próbál meg nyomást gyakorolni Szerbiára, azt válaszolta: amúgy nincs kifogása Brüsszel ellen, hiszen országa mielőbb be akar kerülni az Európai Unióba.
A belgrádi politikus ugyanakkor elismerte a szerb hatóságok és rendőrség lassúságát, gyakran passzív hozzáállását, továbbá azt, hogy gyakran még a régi beidegződések és gyakorlat alapján kezelik a problémákat.
“Az Európai Unió éberen figyeli a vajdasági etnikai konfliktust, de egyelőre nem kívánja európai üggyé tenni azt” – mondta csütörtökön az Európai Bizottság egyik szóvivője.
“A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az egyik alapvető kérdés az EU és más országok viszonyában. Jelen pillanatban azonban nincs meg a hajlandóság arra, hogy az ügyet európai üggyé tegyük” – közölte Emma Udwin, a bizottság külügyi szóvivője. Diplomaták szerint az Európai Parlament a jövő héten vélhetően határozatot hoz a vajdasági magyarság elleni atrocitások elítéléséről, de az EU egyelőre nem tesz majd további lépéseket az ügyben.
Kovács László magyar külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Európai Unió hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésén el szeretné érni, hogy a vajdasági kisebbségellenes atrocitások elítélése belekerüljön a testület közleményébe.
Kovács szerdán elmondta, hogy az Európai Unió hétfői brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésén el szeretné érni, hogy a vajdasági kisebbségellenes atrocitások elítélése belekerüljön a testület közleményébe.
Külföldi politikai elemzők szerint a lendületes magyar diplomáciai erőfeszítések mögött részben az áll, hogy Magyarország friss EU-tagállamként most próbálja bemérni uniós lobbiképességeinek határait, másrészt pedig a kormányválságot megélő baloldali magyar kormánynak úgy kell cselekednie, hogy közben ott van a nemzeti elvárásokra erősen rájátszó jobboldali ellenzék. Az uniós tisztségviselők visszafogottságot tanúsítanak az ügyben, mivel a magyar álláspontot a politikai háttér ismeretében túlzottnak vélik.
