Hurrikánkárok – Frances után Ivan

Három hete hatalmas pusztítással elvonult a Charlie, a napokban északabbra húzódott a Frances, hogy átadhassa helyét az Ivan névre keresztelt hurrikánnak, amely most pusztító erővel tombol a Karib-tenger délkeleti részén. Az egymást követő szélviharok fákat csavarnak ki tövestül, házak tetejét tépik le, áramkimaradást okoznak, nem beszélve a halálos áldozatokról és az otthonuk elhagyására kényszerült emberek millióiról.

A tomboló szélviharok többek között a nyersolaj világpiaci árát is félresöpörhetik – attól függően, hogy a gáz- és olajkitermelő telepeken

Érkezik Ivan

keresztül veszik útjukat vagy elkerülik őket. (Kedden például 2,1 százalékkal esett az olaj kurzusa New Yorkban, miután a Frances hurrikán végül is elkerülte a Mexikói-öbölben található telepeket.) Az egész amerikai gazdaságot ért károk összege dollármilliárdokban mérhető, és maguk a biztosítók is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Honnan jönnek? A Közép-Amerikát és az Egyesült Államokat nyár végén, kora ősszel elérő hurrikánok Afrika partjainál, az északi szélesség 10. és 20. foka között, a Zöldfoki-szigetek környékén keletkeznek. Itt húzódik az északi és déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna. Az itt keletkező tornyos gomolyfelhők a keleties passzátszéltől perdületet kapnak, felhőkarokba, felhőörvényekbe rendeződnek, és nyugati irányba veszik útjukat. Minél alacsonyabb a ciklon központi nyomása, annál gyorsabban mozog. Mielőtt a hurrikán szárazföldre lép, már komoly pusztítást végez: a vízkupola ugyanis, amelyet a hurrikán szele tol maga előtt, akár több méter magas is lehet. A szárazföldre érve megszűnik a nedves levegő utánpótlása, a ciklon fokozatosan veszít erejéből: egyrészt felhőszakadások, másrészt a súrlódás miatt. A hurrikán indián eredetű szó, jelentése: nagy szél. Ugyanezt a légköri jelenséget a Csendes-óceánon tájfunnak hívják, Ausztrália térségében pedig trópusi ciklonnak. A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála öt kategóriába sorolja, a szél erejétől függően. A leggyengébb az 1-es, a legpusztítóbb az 5-ös.

Toplista

Az Andrew hurrikán 1992-es louisianai és floridai pusztításai után a floridai partoknál nemrégiben tombolt Charley okozta a legnagyobb kárt a biztosítóknak. Az amerikai gazdaság teljes kárát a Charley nyomán 20 milliárd dollárra becsülik, tizenkét évvel ezelőtt az Andrew 25 milliárd dolláros veszteséget okozott.

A német Münchener Rück (Munich Re), a világ első viszontbiztosítója számításai szerint a Charley hurrikán 7-14 milliárd dollárjába kerül a biztosítóknak. A nagyságra második amerikai otthon- és gépjármű-biztosító, az Allstate Corporation már közölte, hogy a kártérítés csökkenteni fogja az eredményeit. A Münchener Rück előzetes becslése szerint saját kötelezettsége a Charley miatt előreláthatólag 200 millió dollár alatt lesz.

A napokban északabbra húzódó és várhatóan Észak-Floridában és Alabamában tovább tomboló Frances nyomán keletkezett károk értékét a biztosító szerint még korai felbecsülni, bár előzetes számítások szerint 5-15 milliárd dollárlesz. Úgy vélik: a Frances pusztítása előreláthatólag kisebb lesz, mint a legutóbbi nagy hurrikáné, a Charleyé, mivel a Frances kisebb sebességgel mozog, már vissza is minősítették „trópusi viharrá”.

A BBC által közzétett becslések az első prognózisoknál valamivel alacsonyabb, 3-6 milliárd dollár összegű károkról beszélnek a Frances kapcsán. De amiatt, hogy az utóbbi két hurrikán ilyen gyors egymásutánban követte egymást, és már vészesen közeledik a harmadik is, elemzők szerint félő, hogy ez megrendíti a biztosítókat.

Névadás A gyorsabb azonosítás és hatékonyabb információcsere végett a hurrikánok nevet kapnak, ami nagy segítséget nyújt a tengeren tartózkodó hajóknak, a parti meteorológiai állomásoknak, vagy a fenyegetett helyen lévő központoknak. Több évszázadon keresztül a hurrikánokat arról a szentről nevezték el, akinek napján keletkeztek. A XIX. század végén egy ausztrál meteorológus kezdett női neveket adni nekik. A női nevek kizárólagossága 1978-ban szűnt meg. A Meteorológiai Világszervezet hat évre előre névsort állít össze, ugyanaz a név leghamarabb hét év múlva térhet vissza, ám előfordul, hogy egy-egy igazán emlékezetes hurrikán nevét egy időre vagy örökre kivonják a forgalomból, megkönnyítve ezzel történelmi felidézését. A megtiszteltetést különösen nagy kár okozásával, illetve jelentős emberáldozattal lehet „kiérdemelni”. Nevet az a trópusi vihar kap, amelynek sebessége eléri az óránként 65 kilométert.

Közös kártérítés

A természeti katasztrófák bekövetkezésük időpontja és az okozott kár nagysága miatt biztosítási szempontból roppant nehezen kezelhetők. Pusztításaikat a ’92-es Andrew óta a Floridában létrehozott központi katasztrófaalapból (FHCF) is fedezik. Az Andrew volt ugyanis a térség legpusztítóbb vihara (a három héttel ezelőtti Charley-hoz hasonló 20 milliárd dolláros kárával), és központi alap híján alaposan megcsappantotta a biztosító társaságok tartalékait is.

Azóta a károk megtérítése közösen történik: egyrészt a biztosítók, másrészt a katasztrófaalap kasszájából. A forgószél-katasztrófák okozta kár első 4,5 milliárd dollárját a biztosítóknak kell állniuk, de azután bekapcsolódik a floridai hurrikánkatasztrófa alap, és csak ha az kimerül, kell ismét színre lépniük a biztosítóknak.

A mostani floridai hurrikánsorozat révén ez az év is könnyen felkerülhet a rekordkárokat hozó esztendők listájára, és tovább erősíti azt a trendet, amely szerint egyre gyakoribbak a dollármilliárdos károkat okozó természeti csapások. A tavalyi évben – a svájci Swiss Re viszontbiztosító tanulmánya szerint – 60 ezer ember szenvedett kárt a világon természeti katasztrófák miatt, és a gazdasági károk összértéke 70 milliárd dollár volt. Ennek fele mindössze hat eseményből tevődött össze. A biztosító társaságoknak 18,5 milliárd dollárnyit kellett állniuk közösen, idén ennél valószínűleg többet kell kifizetniük.