Az első hét hónapban a hiány elérte 2,973 milliárd eurót. Tavaly ugyanebben az időszakban 2,642 milliárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg. 2003 júliusban pedig 461,8 millió euró volt a külkerhiány.
Idén júliusben az export értéke 11, az importé 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjában regisztrált értéket. A kivitel mintegy 81 százalékát, a behozatalnak pedig mintegy 76 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
A kivitel értéke 3590 millió eurót, illetve 4360 millió dollárt ért el, az export dinamika 15 és 22 százalék. A behozatal értéke 3950 millió euró, illetve 4790 millió dollár tett ki. 2003 júliusához viszonyítva az importnövekedés mértéke 10 és 17 százalék volt. Idén az export és az import volumene egyaránt 18 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest.
Pozitív piaci reakciók
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Rt. elemzője elmondta: pozitívan értékelték a piacok a külkereskedelmi egyenleg júliusi alakulását. Hozzátette: bár a 360 millió eurós passzívum továbbra is magasnak mondható, úgy tűnik, hogy a piacok méltányolják, ha a deficit 400 millió euró alatt marad.
“Összességében a hiány továbbra is magas, de vannak jelei annak, hogy a második félévben javulhat az egyenleg” – közölte Nyeste Orsolya, hozzátéve azonban, hogy a piacokat sokkal inkább befolyásolják majd a szeptember végén megjelenő, a második negyedévre vonatkozó fizetési mérleg számok.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője úgy látja, hogy az idén nem lesz érdemi javulás a fizetési mérleg hiányában. Mint mondta, az első hét hónapban közel azonos mértékben nőtt az export és az import, így a 2004-re tervezett enyhe javulása várhatóan nem valósul meg. Bár az export és a beruházások generálják a gazdasági növekedést, az export bővülése az importkereslet növekedésével párosul.
“A kedvező júliusi adatra pozitívan reagáltak a piacok, ez azonban átmeneti lesz” -mondta.
Kiemelte, hogy a júniusi becsült hiányt most jelentősen korrigálta a statisztikai hivatal. Az első közlés szerint júniusban a mérleg 390 millió euró passzívummal zárt, a végleges adat azonban 451,9 millió deficitet mutat.
Az ipari termelés júliusi előzetes adatairól szólva Nyeste Orsolya elmondta: a piac által várt 9 százaléknál kedvezőtlenebb lett ugyan, ám ez – véleménye szerint – nem jelenti feltétlenül azt, hogy a növekedés megtorpant volna, hanem az ütem lelassulása a bázishatást tükrözi.
Nyeste Orsolya az egész évben 8,5-9 százalékos ipari termelés-növekedéssel számol.
Török Zoltán szintén a bázishatással magyarázta a kibocsátás növekedési ütemének csökkenését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
