Az Európai Unió 2010-ig számos intézkedést kíván tenni e lemaradás mérséklésére.Az attasé a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) rendezvényén az éves beszámolóját ismertette. Rámutatott: az Európai Unió a GDP körülbelül 2 százalékát fordítja kutatásra, miközben Japánban 3 százalék feletti, az Amerikai Egyesült Államokban 2,7 százalékos ez a ráfordítás.
A közösség 2010-re szeretné elérni a 3 százalékos ráfordítást úgy, hogy ennek egyharmadát vállalnák a nemzeti költségvetések, kétharmadát pedig az üzleti szféra. Szendrődi László elmondta: egyre erősebb a felismerés az uniós országokban, hogy a kutatási ráfordítás nem költség, hanem befektetés a jövőbe.
Siegler András, az NKTH elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta: az unió jelenlegi kutatási keretprogramja 19,2 milliárd eurót szánt a pályázó országok kutatásainak elősegítésére. A következő időszakban viszont a finanszírozási keret elérheti a 40 milliárd eurót. Ebből a nemzeti össztermék arányában részesülhetnek a tagországok. Ez annyit jelent, hogy Magyarország 0,5 százalékos nemzeti össztermék súlyával körülbelül 50 milliárd forintot nyerhet el kutatási, fejlesztési programokhoz. Évente tehát több mint 12 milliárd forint forrással egészülhet ki az a keret, amellyel a központi költségvetés hozzájárul az innovációs alaphoz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
