Nyolcvan év felett is életerősek és egészségesek, így nem csoda, hogy a japán nyugdíjasok nagy része aktívan tölti napjait. A statisztikák bámulatba ejtőek: míg 1935-ben a születéskor várható élettartam még csak 45 év volt, 1950-re ez a szám 60 évre ugrott, jelenleg pedig a férfiak esetében 78 év, nők esetében pedig 85 év. (Hazánkban mindkét érték körülbelül tíz évvel alacsonyabb.) A száz év felettiek száma az elmúlt öt évben megduplázódott – ma már több mint 20 ezer száz év feletti él a szigetországban.
Az egészséges étrend
|
Az étrend azonban csak az egyik összetevő, legalább ugyanennyire fontos, hogy a szigetország idősei nem nélkülöznek. Az állami nyugdíjrendszer bőkezű, ritka, hogy valaki szegény legyen öregkorában, és ugyancsak fontos tényező, hogy a magas színvonalú egészségügyi ellátó rendszerből is mindenki részesül.
Átlag életkor – száz év?
Bár a statisztikák lenyűgözőek, a japán egészségügyi minisztérium szerint van még hová fejlődni: „Az egészséges Japán 21″ néven futó program 2010-ig 70 célt irányoz elő. A szakemberek többek között a sófogyasztás csökkentésére bíztatják a lakosságot (a jelenlegi napi 13,5 grammról 10 grammra), illetve napi rendszeres testmozgásra ösztönöznek, különböző sétatávokat meghatározva az egyes korosztályoknak.
A helyi hatóságok emellett a rendszeres szűrővizsgálatok jelentősségét is hangsúlyozzák. A szűrővizsgálatoknak köszönhető egyébként, hogy a hatvanas években még vezető haláloknak számító gyomorrákot mára sikerült jelentősen visszaszorítani. Ha a minisztériumi program kitűzött céljait sikerül teljesíteni, a szigetországban az elkövetkező hat évben újabb egy, esetleg két évvel növekedhet a születéskor várható élettartam. Egyes számítások szerint hatvan év múlva a japánok akár átlagosan száz éves korukig is élhetnek.
A kevés szabadság és a szűk lakások ellenére
Japánban nem szokás a hosszú szabadság, és a lakások is szűkösek – a kényelmetlenségért azonban messze kárpótolja az embereket, különösen vidéken, hogy a családi kötelékek nagyon erősek, gyakran több generáció él együtt. Közismert, hogy a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak az egészség megőrzésében.
A második világháborút követő, életfogytig tartó munkahelyi-poltika szintén segített a most nyugdíjas korú generáció egészségének megőrzésében. Európai és észak-amerikai kortársaikkal szemben a kiszámítható munkahelyi pálya sok stressztől megóvta ezt a japán generációt. A szigetországban ráadásul sokan a nyugdíjazás után is dolgoznak: 2002-es adatok szerint 4,8 millió 65 év feletti volt jelen a munkaerőpiacon, és ezzel 7 százalékos szeletet hasítottak ki belőle. A képzettség, az agy frissen tartása szintén hozzájárul a hosszú élethez.
