A Nemzetközi Olimpiai Bizottság „főfelügyelője”, egészen pontosan a koordinációs bizottság elnöke, Denis Oswald szerint remény van arra, hogy elkészül a főstadion Athénban, mire elkezdődnek az ötkarikás játékok. A BBC
korábbi, április elejei összegzése szerint a 38 görög olimpiai létesítmény közül 24 áll készen, és a főstadion egyelőre legkorábban július 20-ára készülhet el. A stadion legfőbb hiányossága a tetőszerkezet megépítésének bizonytalansága, illetve az, hogy az atlétikai pályát egyelőre még nem fektették le.
A létesítménynek természetesen már az augusztusi megnyitó előtt készen kellene állnia. Denis Oswald egyébként április 21-én, szerdán látogatott el a kivitelezési munkák helyszíneire. „Nagyon elégedett vagyok azzal a munkával, amit az elmúlt három hétben végeztek” – nyilatkozta a helyszíni szemle után. Ugyanakkor hozzátette: „maradt még tennivaló elég, a nyitóünnepség előtt”.
Előzőleg Oswald találkozott több görög politikussal és állami vezetővel is. Mihalisz Liapasz közlekedési miniszter arról biztosította a NOB-vezetőt, hogy az ötkarikás játékok idejére elkészülnek azok a tömegközlekedési fejlesztések, amelyek az olimpiai helyszíneket és athéni belvárost tehermenetesítik. Így például megépül egy Észak-Athén és a repülőtér közötti elővárosi vasútvonal, továbbá egy Y-alakú villamoshálózatot is kiépítenek augusztusig. A miniszter ígéretet tett arra, hogy átalakítják a görög állami telefontársaságot, az OTE-t is, amely szintén lemaradásban van a telekommunikációs fejlesztések területén.
Felemás állapotok
Felemás módon összegezte athéni tapasztalatait Molnár Zoltán, a magyar olimpiai csapat vezetője a FigyelőNet érdeklődésére. Beszámolója szerint Athén egyrészt óriási változáson ment keresztül az elmúlt években. A közlekedési infrastruktúra hatalmasat fejlődött: autópályák, metró- és gyorsvasúthálózat épült, még ha ez utóbbi nincs is kész teljesen. Ezenkívül a már kész csarnokok és a 4000 lakásos olimpiai falu első osztályú, sok tekintetben felülmúlja az összes eddigi olimpiai helyszínt.
Ugyanakkor Molnár Zoltán is elismeri, hogy sok létesítményen még rengeteg munkát el kell végezni a megnyitásig, ami véleménye szerint óriási anyagi- és presztízsveszteséget jelent már most, és jelent majd a jövőben a szervezőknek. Mint mondja: sajnos most sem látszik az athéniakon, hogy éjt nappallá téve az olimpiai helyszínek elkészültén fáradoznának. Molnár ugyanakkor kizártnak tartja, hogy elmaradjanak az ötkarikás játékok, és a NOB biztosítási ötletétének bejelentését is megkésett, félresikerült akciónak tartja. Jogosak azonban a késlekedést bíráló bizottsági feddések.
Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy az olimpiai játékok történetében először a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) biztosítást kötne arra az esetre, ha elmaradnak az ötkarikás játékok. Giselle Davies, a NOB szóvivője a londoni Times-nak annyit mondott: bíznak a görögökben, de minden kockázattal számolni kell. A szervezet ugyanis ismét élesen bírálta az előkészületeket, mert nem biztos abban, hogy minden helyszín használható lesz a megnyitóünnepség idején.
Brit sajtóértesülések szerint a biztosítási szerződés megkötésére napokon belül sor kerülhet, a szervezet ugyanis már több londoni székhelyű biztosítóval tárgyal. A NOB tájékoztatása szerint már 2001 óta gondolkoznak az olimpiai játékok biztosításán, vagyis “a most tervezett szerződést elsősorban nem az athéni szervezés hiányosságai indokolják” – hangsúlyozta Giselle Davies.
Trunkó Barnabás, a Magyarországi Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára az Inforádió adásában úgy vélekedett, igen nehéz lesz megkötni egy efféle biztosítási szerződést. Egyfelől a kockázat nagysága és nehéz számszerűsíthetősége, másfelől az idő szűkössége miatt kétséges, hogy a szervezet találjon olyan biztosítót vagy biztosítói csoportot, amely vállalja az esetleges károk megtérítését. A főtitkár szerint szinte kizárt, hogy ilyen nagyságú kockázatot egy társaság önállóan álljon, erre vagy biztosítási poolt kell összeszervezni, vagy pedig viszontbiztosítók bevonásával kell porlasztani a kockázatokat.
Mit mond a matematikus?
A FigyelőNet által megkérdezett aktuáriusok (biztosításmatemati- kusok) az olimpiai játékok megkezdése előtt 3-4 hónappal már gyakorlatilag elvetélt ötletnek tartják a NOB elképzelését, annál is inkább, mert amennyiben valóban reális veszélyét látják annak, hogy a szervezők nem készülnek el időre, akkor ez már káresemény utáni helyzet, ilyenre klasszikusan nem lehet biztosítást kötni. Az olimpia egyébként sem tipikus biztosítási esemény, bekövetkezése nem a véletlenen múlik, ez komoly definiálási és árazási nehézségeket okozna.
A NOB elképzelései szerint a szóban forgó biztosítási szerződés nemcsak az athéni olimpia részleges vagy teljes elmaradása esetére nyújtana kártérítést, hanem fedezné a földrengések, egyéb természeti csapások és a terrorizmus jelentette kockázatokat is. Az idein kívül a jövőbeli ötkarikás játékok esetében is. Becslések szerint értéke meghaladná a 110, más hírforrások szerint a 269 millió fontot.
A terrorfenyegetettség kérdése egyébként azért is érdekes, mert az athéni lesz az első nyári olimpia a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta. A 2002-ben Salt Lake Cityben megrendezett téli olimpiai játékokra nem kötöttek terrorbiztosítást – jóllehet felmerült a kérdés -, pedig csak öt hónap telt el az al-Kaida támadásait követően.
Gazdasági motor A görög állam természetesen katalizátorként használja fel az olimpiát saját fejlődéséhez, amire szükség is van, mert az új tagok belépéséig Portugáliával együtt a legszegényebb EU- tagnak számít (az egy főre jutó GDP az EU- átlag 53 százaléka, vásárlóerő-paritáson is csak 64 százaléka). Az infrastruktúra óriási fejlődése és a turizmus bevételeinek növekedése következtében a GDP emelkedésének ütemét a szakértők jövőre egy százalékkal magasabbnak gondolják az
olimpia rendezése nélkül az elmúlt években produkált 3-4 százalék körüli értéknél.
De mi lesz az országgal és Athénnel, ha a NOB legpesszimistább jóslata válik valóra, és mégis elmaradnak a játékok? Erről egyelőre senki nem beszél. Vagy: biztosra veszi, hogy lesz olimpia 2004-ben. A biztosítás ötletét azért mégiscsak bedobták a köztudatba. Talán így összeszedik magukat a görögök…
