Külső javaslatokat is figyelembe véve készülnek a különféle adómódosítási elképzelések a Pénzügyminisztériumban (PM), de egyelőre még számos változat van, és nincs semmiféle döntés ez ügyben – mondták el az MTI-nek a Pénzügyminisztériumban.
A pénzügyi tárcánál arra számítanak, hogy a különféle intézmények által kidolgozott elképzelések egy része a következő napokban valamilyen módon napvilágot lát. A PM nem kíván részleteket közölni, mert az elképzeléseknek egységes rendszerbe kell illeszkedniük, s a minisztérium még nem tudta kidolgozni saját álláspontját ezek ügyében.
Annyi bizonyosnak látszik – és ezt erősítette meg Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy korábbi kijelentése is – hogy az adóváltoztatás három közterhet érinthet majd: az iparűzési adót, a személyi jövedelemadót és a járulékokat.
A miniszterelnök a napokban tett kijelentése szerint azzal bízta meg Draskovics Tibort, hogy olyan adómódosításokra dolgozzon ki a javaslatokat a Pénzügyminisztérium, amelyek csökkentik a vállalkozások és a magánszemélyek adóterheit.
A pénzügyminiszter többször is kijelentette, hogy az adóterhek csakis az állami jövedelemfelhasználás csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek.
A jelenlegi tervek szerint az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított arányát a következő években legalább 0,5 százalékkal csökkentenék és hasonló mértékben csökkenne az állami újraelosztás mértéke is.
Ez azt jelenti, hogy jövőre az MTI becslése szerint mintegy 100 milliárd forint szabadulhatna fel, és elvileg ez lehetne a fedezete az adócsökkentéseknek.
Kisebb iparűzési adó, alacsonyabb szja?
A legtöbb konkrétumot kormányzati körökből eddig az iparűzési adó csökkentésének terveiről lehetett hallani, a gazdasági miniszter és a Szabad Demokraták Szövetsége is egy olyan elképzelés mellett szállt síkra, amely szerint az iparűzési adó teljes egészét leírhatóvá tenné a társasági adóból, szemben a jelenlegi 25 százalékkal.
Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára azonban ezt a mértéket korábban túlzottnak nevezte, legalábbis első lépésben, és figyelmeztetett arra, hogy az önkormányzatok finanszírozásában az iparűzési adó jelentős mértéket képvisel, és az önkormányzati finanszírozás nem csökkenhet.
A személyi jövedelemadóban a kulcsok csökkentésére, illetve összevonására hangzott el több elképzelés, azonban ezzel párhuzamosan az adókedvezmények jelenlegi széles körének csökkentését is kilátásba helyezték.
A 100 milliárd forintnyi forrás, feltéve, ha meglesz, nem biztosít túl nagy mozgásteret az adócsökkentésre, hiszen körülbelül ekkora tételt jelentett volna a felső áfakulcs korábban tervezett csökkentése is.
Megint lesz kamatadó?
A Világgazdaság értesülése szerint az adóterhelés gyakorlatilag változatlan maradna, ugyanakkor új adónemek kerülnének bevezetésre. Ismét “lesz” kamatadó, a biztosítások adókedvezménye megszűnhet. Bevezethetik a központi vállalkozási adót illetve a helyi vállalkozási adót, az SZJA ás az ÁFA kétsávossá válhat. A lap szerint az is kérdéses, hogy egyszeűsödik-e a rendszer.
Az MSZP-frakció elé tárt elgondolások szerint már 2005-től elindulhat a vállalkozások adózásának átalakítása, melyet 2006-ban követhet az SZJA rendszer “reform”-ja. 2007-re maradna az ÁFA kulcsok módosítása: a 25%-os felső kulcs 20%-ra csökkentése és az alsó 5% 10%-ra emelése.
Az szja mostani 3 sávos rendszere két sávossá alakulna: az egyik változat szerint az alsó kulcs 18 százalék, a felső 36, a másik szerint az alsó 20-22, a felső 30-32 százalék lenne.
A VG értesülései szerint akár már 2005-től ismét megadóztatnák a kamatjövedelmeket 5-10 százalékos kulccsal (a jelenlegi 0 százalék helyett).
Új kategóriát jelentene az ún. önfoglalkoztatói státusz, mely azokra az egyéni vállalkozókra lenne érvényes, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Az egyéni vállalkozók az ún. központi vállalkozási adó (köva) hatálya alá tartoznának. Továbbra is SZJA alapján adózhatnának az EVA feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállakozók – őstermelők. Akik nem létfenntartás érdekében végeznek vállalkozási tevékenységet, azt az ún. “hobbitevékenység” kategóriába sorolnák. Ez szintén új fogalom lenne.
Megszűnő kedvezmények?
Az új adónemekkel illetve kulcsok változtatásával számos kedvezmény megszűnne. A PM szerint el kell törölni a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység valamint az adomány adókedvezményét. A megmaradó adókedvezményeket (jellemzően az öngondoskodáshoz kapcsolódnak) viszont csak az alsó sávban lehetne igénybe venni.
Egy elképzelés a sok közül
A Világgazdaságban megjelent cikk nyomán a Pénzügyminisztérium sajtóközleményt adott ki. Ebben a megerősítik, hogy az adórendszer jövő évi módosításával kapcsolatban már megkezdődött a szakmai munka. A lehetséges változatokkal azonban nemcsak a tárcánál foglalkoznak, hanem szakértői csoportok, társadalmi testületek is dolgoznak ki javaslatokat. “E javaslatok a szakmai munka részét képezik, segítik a döntéshozókat abban, hogy a legjobb megoldásokat megtalálhassák. Várható, hogy a javaslatok közül a jövőben számos megjelenik a sajtóban, az sem kizárt, hogy némely változatok úgy kerülnek ki a lapokhoz, mintha azok már a Pénzügyminisztérium álláspontját tükröznék. Ilyen álláspont azonban még nem született. A Világgazdaság című napilap csütörtöki számában megjelent adóreform anyag is egy szakmai csoport munkája, az nem tekinthető a Pénzügyminisztérium álláspontjának” – áll a PM közelményében.
