A miniszter, aki a hannoveri ipari vásárt látogatta meg, s a szerdai pódiumbeszélgetésen nemzetközi viszonyítási rendszerbe helyezve mutatta be reménybeli beruházók számára “a belépés utáni magyar kínálatot”, kiemelte, hogy az infrastrukturális beruházások elsőbbséget élveznek Magyarországon: 2004-ben az elmúlt öt év átlagát alapul véve háromszor annyit költenek az infrastruktúrára, különösen útépítésre. E beruházások célja egyrészt az, hogy bevonják az uniós vérkeringésbe a határszéleken fekvő egyetemi-kutatási központokat (Debrecen, Miskolc, Szeged), másrészt az a körülmény, hogy az Alföldön nagyobb számban áll rendelkezésre mobilizálható szakképzett munkaerő, mint más magyar vidékeken.
A belépés utáni célok közé tartozik, hogy disztribúciós funkciókat végző vállalatok minél nagyobb számban települjenek Magyarországra. Csillag miniszter emlékeztette hallgatóságát az áfa-szabályok megváltoztatására: azok az úgynevezett összetett vállalatok, amelyek áruja az Unió területét Magyarországon éri el először, ám a célállomás az EU egy más vidéke, nem fizetnek adót. A külföldi befektetők számára továbbra is az egyik legnagyobb vonzerő a magyar munkaerőpiac rugalmassága, a viszonylag kevés korlátozó szabály.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
