Hewitt Pate nyilatkozata a bizottság által kirótt 497,2 millió eurós bírsággal kapcsolatban a „szerencsétlen” jelzőt használta, mivel az összeg meghaladja a bizottság árkartellekre kirótt bírságait, ezért véleménye szerint rossz üzenetet küld a trösztellenes vizsgálatok prioritásairól.
Az amerikai kormányzat megvívta saját trösztellenes harcát a Microsofttal az 1998-ban indított és 2002-ben megegyezéssel zárult ügyben. A kormányzat ugyan a cég feldarabolását indítványozta, de soha nem javasolta a Windows bármely részének eltávolítását, és ezt okkal tette, fejtegette Pate.
„Monopolváddal élni egy termék frissítése és feljavítása kapcsán, és jogorvoslatként kódeltávolítást követelni, nem várt következményekhez vezethet”, fogalmazott Pate. „ Az egészséges trösztellenes politikának nem szabad befagyasztania az innovációt és a versenyt még a domináns cégeknél sem. Az ezzel ellentétes megközelítés azzal a veszéllyel jár, hogy a versenytársakat védjük a verseny helyett olyan módon, ami végső soron az újításnak okoz kárt, és a felhasználónak, akinek pedig profitálnia kellene belőle.”
Pate szerint az EU másik döntése – hogy megköveteli a Microsofttól szervertechnológiájának megosztását a termékeivel való hatékony együttműködés érdekében – hasonlít az amerikai megközelítéshez, bár az EU konkrét elvárásainak hatását egyelőre korai volna felmérni.
