A magyar gazdaság élénkülése a külpiaci feltételek kedvező változásának és a gazdaságpolitikában végrehajtott fordulatnak köszönhető – talán ez az egyetlen olyan mondat a Pénzügyminisztérium gazdasági folyamatokat elemző gyorsjelentésében, amelyik a kedvező 2003. évi adatok mellett pozitívan nyilatkozik a tárca tavalyi munkájáról. A többi csönd, bölcs hallgatás, és óvatos optimizmus.
A jelentés kiemeli, hogy a 2003 második felében a korábbi negyedéveket jellemző, a fenntartható növekedés szempontjából egészségtelen gazdasági szerkezet kedvező irányba fordult. A GDP és ezen belül is a beruházások szerkezetének látványos javulása egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság visszaállt a korábbi éveket jellemző export- és beruházásvezérelt növekedési pályára.
Feltűnően tartózkodik ugyanakkor a prognózis attól, hogy előre bizakodó legyen, a javuló tendenciák ellenére is alig változtatott korábbi előrejelzésein. Talán a legfeltűnőbb ezek közül is, hogy a növekedés megmaradt az idei évre a 3,3-3,5 százalékos előrejelzésnél.
Stagnáló reálkeresetek
A lakossági fogyasztás a PM szerint továbbra sem fog jelentősen bővülni, mértéke mindössze 1-2 százalékkal lesz nagyobb a tavalyi évhez képest. A háztartások fogyasztása 2003-ban végig dinamikus maradt. Az egyensúly szempontjából magas fogyasztás/jövedelem arány hosszú távon nem tartható fenn, ezért a kormány 2004-től szigorú jövedelempolitikával segíti a kedvezőtlen folyamat megfordulását. Bár az infláció idei megugrása is segíti, hogy a reálkeresetek 2004-ben csupán 0-1 százalékkal emelkednek majd.
Ezzel összefüggésben az idén jóval mérsékeltebb fogyasztás-bővülésre és a háztartások megtakarítási hajlandóságának növekedésére számítanak. Kedvező jelnek nevezi az összeállítás, hogy a januári előzetes adatok alapján a lakosság betéteinek állománya kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a hiteleiké.
Egyszeri hatások növelik az inflációt
Az inflációról szólva a jelentés megállapítja, hogy a piaci indíttatású áremelkedési ütem az elmúlt években moderált szintre süllyedt. A fogyasztásbővülés lassulásával és az erősödő piaci versennyel összefüggésben 2004-ben a trend folytatódása, erősödése várható.
A kedvezményes áfa-kulcs emelése, valamint a jövedéki adó növelése jelentős, egyszeri árszintnövelő tétel, amelyhez régi feszültségeket is kezelő hatósági árintézkedések társulnak. A 2003. második felében felgyorsult infláció statisztikai hatása, valamint az év eleji, egyszeri árszintemelő lépések következtében az előző év azonos hónapjához mért index a második negyedév hónapjaiban 7-7,5 százalékra emelkedik, majd az év végéig jelentősebb mértékben mérséklődik. Az éves átlagos infláció 6-6,5 százalék lesz.
A dezinflációs európai környezet, valamint a gyenge dollár melletti kiegyensúlyozott világpiaci áralakulás is kedvező körülményként értékelendő. Ugyanakkor a makrogazdasági folyamatok szerkezetének lényeges változása, a fogyasztás bővülési ütemének jelentős csökkenése mellett az előrejelzés a szokottnál is nagyobb bizonytalanságot tartalmaz – figyelmeztetnek.
Aktivizálódó vállalati szektor
Míg a minisztérium továbbra is a beruházások 6-8 százalékos növekedésével számol, a kivitel tekintetében már optimistább. Az export és az import az előrejelzés szerint egyaránt 8-10 százalékkal nőhet az idén, míg a folyó fizetési mérleg hiánya tovább javulhat a GDP 5,5 százalékára.
Tavaly a második félévben javult a beruházások szerkezete. A vállalati szektor beruházási aktivitása, ezen belül is a gazdasági növekedés gyorsulásához elengedhetetlenül szükséges feldolgozóipari beruházások erőteljesen emelkedtek.
A háztartási szektor beruházásait illetően az első félévben lassulás következett be, de a második félévben itt is élénkülés volt megfigyelhető. Ugyanakkor az államháztartási beruházások a bázisév jelentős teljesítményét követően visszaestek.
Kommunikációs hibák mozgatták az árfolyamot
A forint 2003-ban lezajlott erőteljes árfolyamváltozásai mögött a PM szerint három, eltérő módon jelentkező problémakör mutatható ki. Ezek: az MNB-nek az a felfogása, amely szerint az inflációs cél elérése szempontjából az árfolyamnak van meghatározó szerepe; az inflációs cél, valamint a fiskális politika és a jövedelempolitika inkonzisztenciája; továbbá kommunikációs hibák, amelyek minimálisra csökkentették az árfolyam- és monetáris rendszer hitelességét.
A gazdasági fundamentumok megindult javulása, valamint az összehangolt jegybanki és kormányzati intézkedések fokozatosan megmutatkoznak az árfolyam erősödésében, a gazdasági helyzettel összhangban álló alakulásában – teszi hozzá a jelentés.
A 2001-2002. során mind az áralapon, mind a költségalapon mért versenyképesség jelentős romlásával szemben közel stagnálás, majd a javulás megindulása valószínűsíthető a PM szerint az idén. Meghatározóan fontosnak nevezi az összeállítás, hogy a 2002. év végéhez képest már 2003 első öt hónapjában sem volt tapasztalható romlás; júniustól pedig a nominális árfolyam gyengülésének hatására jelentős a tendenciaváltás, a versenyképesség javulásnak indult.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
