A módosított vád szerint Nógrádi Ádám előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból ölte meg Nógrádi Józsefet. Az ügyész a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évhez közeli időtartamban kérte megállapítani. A tényállás szerint Nógrádi Ádám 1998. október 25-én soltvadkerti otthonuk pincéjében hátulról pisztollyal fejbe lőtte apját. A holttestet fóliába csomagolta és egy jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó személlyel annak gépkocsiján egy közeli majorhoz vitte, ahol kútba dobták.
A bűncselekményre úgy derült fény, hogy 2001 augusztusában Nógrádi Ádám névtelen levelet írt a rendőrségnek, illetve bátyjának, Nógrádi Zsoltnak, aki korábban a parlamenti olajbizottság tanújaként vált ismertté, a közelmúltban pedig hamis vád miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A névtelen levél alapján a rendőrök megtalálták Nógrádi József holttestét és rövidesen bebizonyosodott az is, hogy a levelet Nógrádi Ádám írta.
Az ügyész vádbeszédében rámutatott: ebben az ügyben nincsenek közvetlen tárgyi bizonyítékok, az igazán fontos bizonyítékokat Nógrádi Ádám szolgáltatta. A vádbeszédben elhangzott, hogy Nógrádi Ádám és Nógrádi József között rendkívül rossz volt a viszony. Az apa elégedetlen volt fiával, aki nem dolgozott, kicsapongó életet élt. Nógrádi József verte Nógrádi Ádámot, aki pedig nagyon félt apjától. Ez a helyzet az elviselhetetlenségig fokozódott, amikor a fiú összetörte apja kocsiját.
Az ügyész vádbeszédében megjegyezte, Nógrádi József “olajozott”, de kizárható, hogy halála mögött üzleti leszámolás állna, azt nyilvánvalóan családi konfliktus okozta. Nógrádi Ádám ölési cselekményét a bosszú és a nyereségvágy motiválta, meg akart szabadulni az apjától és meg akarta szerezni a Nógrádi-vagyont – szögezte le az ügyész. A névtelen levelekre célozva pedig azt mondta: ha Nógrádi Ádám nem tesz semmit, nincs ez az ügy. De nem tudta kivárni, amíg eltelik az apja eltűnését követő öt év, ami az ő törvényes örökléséhez szükséges.
Az ügyész kijelentette: Nógrádi Ádámnak állt érdekében Nógrádi József megölése, majd az örökség gyors megszerzése miatt szintén Nógrádi Ádámnak állt érdekében a holttest előkerülése is. Nógrádi Ádám apja megölését az eljárás során szinte mindvégig tagadta, leszámítva azt az esetet, amikor két rendőrtisztnek videóra rögzített beszélgetés során könnyezve beismerte a gyilkosságot. Ennek kapcsán az ügyész rámutatott: a felvételek törvényes bizonyítékként felhasználhatóak az eljárásban, és bár az ott előadott ölési cselekmény számos részlete életszerűtlen, maga a beismerés hiteles, meggyőző.
Az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy Nógrádi Ádám apja eltűnése után azonnal hozzákezdett családi házuk átalakításához, apja bankkártyájáról pénzt vett fel, a törött autót pedig hamis meghatalmazással eladta. Az ügyész szerint ezt apja életében nem merte volna megtenni.
Az ügyész a háromszorosan minősülő – előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból – emberölés mellett Nógrádi Ádám terhére rótt még robbanóanyaggal, lőfegyverrel visszaélést, hamis vád, hamis tanúzásra felhívás bűntettét, fogolyszökést, zárkája felgyújtása miatt rongálást, közokirat-hamisítást, sikkasztást és több lopási cselekményt is. A büntetőper áprilisban a védőbeszédekkel folytatódik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
