“Azt hiszem, hogy MNB-ben van Magyarországon a legnagyobb szellemi kapacitás az inflációs tendenciák előrejelzésére” – fogalmazott a jegybank elnöke szerdán egy szegedi sajtótájékoztatón, reagálva Kovács Álmosnak, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkárának keddi megállapítására, miszerint a PM szerényebb inflációs várakozása közelebb áll az elemzők véleményéhez, mint a jegybank prognózisa.
Járai Zsigmond viszont nem tartja helyes stratégiának az általuk előre jelzettnél kisebb számokat mondani, s azt várni, hogy ettől ténylegesen kisebb lesz az infláció. “Nem a mi előrejelzésünktől lesz magasabb az infláció, hanem az áfa emelésektől és a jövedéki adó emelésektől” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy eddig sem becsülték túl, inkább optimistán kicsit alábecsülték a pénzromlás mértékét.
A jegybank elnöke hangsúlyozta: olyan inflációs tendenciák vannak beépülve a magyar gazdaságba, amelyek következtében az idén lényegesen megnövekszik a pénzromlás, függetlenül attól, hogy kinek mi a prognózisa. Az MNB 3,1-3,2 százalékos bruttó hazai terméknövekedést vár 2004-re. A növekedés szerkezete egészségesebb lesz, mint a korábbi években: viszonylag gyorsan fog nőni az export az európai uniós fellendülés miatt, s ez talán egy idő után hozzá fog járulni a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenéséhez – fejtette ki.
Járai Zsigmond tájékoztatása szerint valamennyi javulást várnak az államháztartás helyzetében is. A kormány közelmúltban bejelentett lépései nagyon fontosak a tervezett 4,6 százalékos GDP-arányos hiány elérése érdekében – vélekedett. “A mi számításaink szerint még így is kockázatos, hogy el lehet-e érni ezt a viszonylag alacsony hiányt, de a lépések ebbe az irányba mutatnak” – fogalmazott a bankelnök, utalva rá, hogy a kormány ígérete szerint szükség esetén további lépésekre is sort fognak keríteni.
Az MNB elnöke a kedvező tendenciák mellett szólt az infláció gyorsulásáról. Az idén átlagosan 7,4 százalékos pénzromlást vár a jegybank, lát reményt viszont arra, hogy a 2005 végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérhető – közölte. Járai Zsigmond kérdésre válaszolva elmondta: a legfontosabb eszköz az MNB kezében a jegybanki alapkamat. A 12,5 százalék – véleménye szerint – nemzetközi mértékkel mérve magas, de a magyar gazdaság helyzetének a befektetői megítéléséhez képest nem, ugyanis ekkora kamatra hajlandók a befektetők kölcsönt adni.
“Mindaddig, amíg úgy látjuk, hogy olyan feszültségek vannak a gazdaságban, amelyek a kitűzött inflációs célnál magasabb inflációhoz vezetnek, a kamatnak ilyen magasnak kell maradnia” – szögezte le a jegybank elnöke.
