A vízierőmű terve ellen legtöbben azért tiltakoznka, mert a beruházás veszélyeztetné a folyó ökológiai állapotát a magyar oldalon is. Hétfő délelőttig csaknem 400 ilyen – azonos magyar, illetve angol szövegű – levelet kapott a tárca, ebből több mint 170-et különböző európai országokból küldtek a kampányban részt vevők.
A tárca ugyanakkor arra ösztönzi a tiltakozókat, hogy álláspontjukról közvetlenül a horvát felet is tájékoztassák.
A hatályos kétoldalú egyezmények alapján Horvátország a Dráván csak Magyarország beleegyezése mellett építhet jogszerűen vízierőművet. Amennyiben Horvátország erre tekintet nélkül engedélyezné a beruházást, Magyarország a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezmény szerinti döntőbizottsághoz fordulhat, ha nem sikerül kétoldalú konzultációk keretében rendezni az ügyet.
A magyar fél már állást foglalt a beruházás kérdésében. Az erről szóló kormányhatározat (2066/1999.) szerint „nem ért egyet a vízierőmű megvalósításával”. Ez az álláspont mindmáig nem változott. Amennyiben szükséges, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium élni fog az előzőekben vázolt lehetőségeivel a vízierőmű megépítésének megakadályozása érdekében.
