Az Európai Unióban már 2002 júliusában jóváhagyták a nem kívánt üzenetek terjesztését betiltó irányelvet, amelyet a tagállamoknak legkésőbb tavaly október 31-ig kellett átültetniuk nemzeti jogszabályaikba.
Erkki Liikanen, a bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelős tagja szerint azonban a jogi szabályozás önmagában nem fogja megfékezni ennek a módszernek az alkalmazását. További lépésekre van szükség, amelyek megtételében a bizottság a tagállamok intézkedései mellett számít az érintett vállalatok által kidolgozandó megoldásokra, a felhasználókra és a nemzetközi együttműködésre.
A kéretlen elektronikus levelek több okból is ártalmasak: zavarják az internetes szolgáltatások felhasználóit, megtévesztik a fogyasztókat, többletköltségeket jelentenek a vállalatok számára, és gyengítik az e-kereskedelem hatékony működéséhez szükséges bizalmat – emlékeztet a javaslatokról kiadott közleményében a bizottság.
Kezdeményezi ezért, hogy az illetékes hatóságok kapjanak olyan vizsgálati és intézkedési jogosítványokat, amelyek birtokában azonosíthatják a kéretlen üzenetek küldőit, és eljárást indíthatnak ellenük. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a marketingben általános érvényű szabályként követeljék meg annak az elvnek az alkalmazását, amely szerint a felhasználók csak kifejezett kérésük vagy előzetes beleegyezésük alapján (“opt-in”) kaphatnak elektronikus üzeneteket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a felhasználókat is tájékoztatni kell a kéretlen levelek elkerülésének módjairól.
A bizottság hasonlóan fontosnak tartja a probléma nemzetközi vonatkozásait, már csak azért is, mert az európai felhasználók gépeire kerülő levélszemét 80 százaléka az unión kívüli országokból érkezik. Ezért február 2-3-án az OECD-vel közösen szakmai tanácskozást szervez Brüsszelben a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről.
Az unió azért is nagy súlyt helyez a spam terjedésének megállítására, mert a távközlési ágazat – és ezen belül a nagy sávszélességű adatforgalom – egyike annak a csekély számú területnek, ahol előnyben van az Egyesült Államokkal szemben.
A javaslatokat ismertető sajtóértekezletén Liikanen felhívta a figyelmet arra, hogy 1995 óta az Egyesült Államokban gyorsabb a termelékenység növekedési üteme, mint az EU-ban. A távközlési ágazatban viszont a 90-es évek során végig az európai növekedés volt a gyorsabb, ami főleg azzal magyarázható, hogy e téren a liberalizáció hatékonyabb volt az unióban, mint Amerikában.
