Ritkán fordul elő, hogy az úgynevezett „döglött ügyekben” eredményre vezet a nyomozás. Az ilyen esetekben általában évek óta folynak a hatósági eljárások, többnyire látványos eredmény nélkül. Most azonban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) valóban különleges sikerről számolt be. Szlávy Bulcsú holttestének megtalálásáról és a feltételezett tettes kézre kerítéséről van szó.
Szlávy azon hírhedt áldozatok közé tartozik, akikkel 1996 és 1999 között számoltak le. E három év alatt a hat-hét alvilági vezér közé tartozott, akiket lelőttek vagy felrobbantottak, s ő az első közülük, akinek feltételezett gyilkosát meg is találták.
Legendák övezték
Közismert volt például egy történet arról, hogy ellopták Szlávy autóját, és ő apróhirdetést adott fel. A rövid közleményben kérte a becsületes megtalálót, hogy az igencsak drága járművet másnap délutánra hagyja egy bizonyos helyen. A közlemény alá a nevét is odabiggyesztette. Természetes, hogy a kocsi a megjelölt időpontban a megjelölt helyen volt. Semmilyen autótolvaj nem kockáztatta ugyanis azt, hogy Szlávy Bulcsúval ujjat húzzon. (A dologban közrejátszhatott, hogy elég feltűnő sportkocsiról volt szó…) Egy másik, még ismertebb eset a Magyar Republikánus Párt megalapítása volt. Ennek a „politikai” szerveződésnek Szlávy az alelnöke volt. Még Ronald Reagan volt amerikai elnökkel is kezet fogott a magyar bűnözőtársadalom e reprezentánsa, ami valóban aggasztani kezdte a rendőrséget, ezért nem sokkal ezután felbomlasztották a pártocskát. (A Népszabadság szerint Pintér Sándor korábbi országos rendőrfőkapitány erről a parlamenti olajbizottság előtt tett nyilatkozatában számolt be néhány évvel ezelőtt.)
Szlávyról a magyar rendőrség szinte minden osztályán, alosztályán és egyéb szervénél volt egy-két adat – mondta hétfőn Kovács Lajos ezredes, az ORFK életvédelmi osztályának vezetője. Mégis nagyon kevés alkalommal indult Szlávy ellen büntetőeljárás. Halálakor például nemi erőszakért körözték, de korábban a súlyos testi sértés és a védelmi pénzek szedése, illetve zsarolás miatt el-elítélték, egyébként nem túlságosan nagy büntetésekre az „északi part királyát”.
Szlávy ugyanis védelmi pénzek beszedéséből „tengette” életét. Módszere az volt, hogy egy-egy vendéglátó-ipari egységet előbb megzsarolt, megfenyegetett, majd átvette az étterem, bár vagy night club őrzését – persze jó pénzért. Vadászterülete elsősorban a Balaton északi partja volt, ezért nevezték néha a Balaton királyának is. Igaz, Szlávynak élete utolsó éveiben a hatóságokkal és „ügyfeleivel” is sokszor meggyűlt a baja. Egy időre Spanyolországba is „menekült”, ahonnan kiadatási eljárás nyomán hozták haza.
Számos vetélytársa is akadt a védelmi pénzek behajtásakor, így visszatérése után egyre nehezebben követte az „üzleti élet” változásait a Balaton partján. A sajtó ezért eltűnése mögött a konkurens bűnözőket, a legnagyobb bűnszervezetek vezetőit gyanította. Utóbb kiderült, hogy ez a feltételezés nem igazolódott be, bár Szlávy valószínű gyilkosa azért nem állt távol az alvilágtól.
2003: nyomozás
A rendőrség 1997-ben vette hírét annak, hogy Szlávy Bulcsú eltűnt. 2002 tavaszán jutott odáig a helyzet, hogy az adatgyűjtés egyre több nyomot szolgáltatott, és 2003-ban végül a nyílt nyomozás is megkezdődött – összegezte az eljárást Zsombok György ezredes, az ORFK ezredese. Az addigi adatgyűjtés helyett ugyanis 2003 februárjától ismeretlen tettes után kezdtek vizsgálódni, minthogy Szlávy Bulcsú ekkor már a rendőrség megbízható információi szerint is halottnak volt hihető. A holttestet végül 2004. január 23-án találták megy egy XII. kerületi, Székács utcai ház garázsában.
1997. július 31-én Szlávy Bulcsú hazafelé, Budapestre tartott a Balatonról. Mobiltelefonját folyamatosan használta autójában, két testőr ült mellette. Szlávy mobilját kezdetben kimenő és bemenő hívásokra használta, majd egyre ritkábbá váltak ezek, és végül már csak bemenő hívások érkeztek. Az utolsó rögzített adat szerint a budaörsi „cellában”, vagyis az ottani mobil adótorony környezetében volt használatban a bűnöző telefonja. Mint utóbb kiderült, ez vezette nyomra a rendőrséget.
Kovács Lajos elmondta, hogy Szlávy eltűnése nyomán sorra vették az alvilági figura összes haragosát, konkurensét. A haragosok olyan vállalkozók voltak, akiknek bárjaitól, éttermeitől pénzt szedett be Szlávy, s akikkel elszámolási vitákba keveredett, vagy más „üzleti” nézeteltérések támadtak közöttük. A másik feltételezhető tettescsoport a konkurens maffiózóké volt, akik Szlávy vadászterültére akartak betörni.
Végül a haragosok és nem a riválisok között kellett a gyilkosság kitervelőit keresni. Az egyik vállalkozóval Szlávynak ugyanis nemcsak üzleti természetű vitája támadt, hanem egy nőügy is zavarosabbá tette a helyzetet. A rendőrök ennél precízebben nem kívánták jellemezni a nézeteltérések forrását, de az bizonyos, hogy „bonyolult kapcsolat” volt egy budaörsi vállalkozó és Szlávy között. A W. Lászlónak nevezett vállalkozó, aki pénzügyi tanácsadónak tartja magát – ez már egyébként rendőrségi beismerő vallomásából derült ki – Budaörsön tartott fenn irodát 1997-ben. A házat bérelte ugyan, de ott működtette cégét, illetve vállalkozásait.
Gyanús lett a rendőrök számára. Tudták, hogy W. László kapcsolatban állt Szlávyval, Szlávyról pedig – a testőrök vallomása és a mobiltelefon adatai alapján – tudták, hogy Budaörsön még életben volt. Ott szállt ki a kocsijából, és ott telefonált utoljára. Innentől még mindig ellentmondásos a történet, például a két testőr is újabb kihallgatásokra számíthat. (Egyiküket a rendőrök könnyen meghallgathatják, ugyanis jogerős börtönbüntetését tölti, s egy másik eljárás még folyik ellene.)
Szlávy alighanem a budaörsi vállalkozóval akart találkozni, de lelőtték. Hogy ki volt a tettes, egyedül volt-e, a nyomozás korábbi szakaszában még nem lehetett tudni, annyi azonban bizonyos, hogy W. László egyre gyanúsabbá vált a rendőröknek. Csakhogy a holttestet senki sem találta, s ennek hiányában nem léphettek előbbre a nyomozók.
Gyanúsított előzetesben
Emberölés alapos gyanújával vették őrizetbe W. László vállalkozót, aki magát pénzügyi tanácsadónak minősítette – jelentette be hétfőn Kovács Lajos, az ORFK életvédelmi osztályának vezetője. W. László elfogása nem mindennapi körülmények között történt. Hétfőn egyébként a bíróság 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte W. Lászlót – közölte az ezredes.
A vizsgálat vezetői egyébként olyan ingatlanokat is kerestek többek között, amelyeken Szlávy Bulcsú eltűnése idején valamilyen építkezés folyt. Természetesen nemcsak W. László ingatlanjai érdekelték a rendőröket, hanem ismerőseinek a házai, telkei is. Így bukkantak egy Székács utcai házra, ahol a környék lakóinak elmondása szerint 1997-ben egy garázs átépítése zajlott. Ekkor betemettek itt egy szerelőaknát is – emlékezett vissza valaki. Mindez egyre valószínűbbé tette az ügy megoldását.
A kihallgatások – ekkor még szigorúan tanúkihallgatásokról volt szó – során W. László és más személyek nem árultak el semmilyen részletet. A nyomozók azonban utalásokat tettek a tanúk előtt a Székács utcai ingatlanra, és megpendítették annak lehetőségét, hogy talán ott van elásva Szlávy Bulcsú holtteste. Mindezek nyomán W. László lázas intézkedéseket hozott: különböző műszereket és eszközöket szerzett be, amelyekkel a betont fel lehet törni, majd egy ismerősét, aki végzett ilyen munkát, megkérte, hogy segítsen neki. A rendőrség persze ekkor már figyelte a budaörsi vállalkozót, sőt a Székács utcai ingatlant is.
2004. január 23-án aztán W. László nekiállt bontani a garázst. Erre pedig semmilyen oka nem volt, hiszen a szerelőakna tömör betonból készült, fölötte szép burkolólapok… A hatalmas zajt persze meghallották a környéken figyelő rendőrök. A parancsnokok hosszú percekig gondolkodtak: mit tegyenek. Ha túl korán zavarják meg W. Lászlót és a neki segédkező embert, akkor lehet, hogy feleslegesen nyomoztak hét évig, ha pedig kommandósokat küldenek két betonbontóra, szintén nem sokra jutnak. Ezért úgy határoztak, hogy időt adnak W.-éknek, aztán némi zajt csaptak a garázs körül. W. erre maga nyitotta ki a garázs ajtaját, porosan, egy betonba vágott lyuk mellett állva. A megdöbbent „pénzügyi tanácsadó” hat rendőrt pillantott meg, akik mindenféle akciófilmbe illő jelenet nélkül őrizetbe vették.
W. László egyébként nagyon messze volt attól, hogy kiássa Szlávy Bulcsú tetemét. Eszközeivel akár még napokig is bonthatta volna a szerelőakna betonját. Viszont egyértelművé vált, hogy nem tudja magát kimenteni: egyik ismerőse házában miért kezdte bontani a szép burkolólapokat… Végül tehát W. beismerő vallomást tett, legalábbis elismerte, hogy Szlávy Bulcsút akarta kiásni. A tetem azonosítását a rendőrség végezte el később – ebben többek között az is segített, hogy egy névjegykártyát találtak a holttest ruhájában…
