Van olyan intézmény, ahol már idén szeptembertől megkezdik az átállást az új rendszerre. A Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János informatikai karán idén szeptembertől indul BSc műszaki informatikus szak. “A három és fél éves alapképzés után a hallgatók időveszteség nélkül jutnak át a mesterképzésre, ahol a mai egyetemi diplomával egyenértékű oklevelet szerezhetnek másfél-két év alatt. Szeptembertől hasonló felépítésű képzés indul a Veszprémi Egyetem műszaki informatika szakán és a Debreceni Egyetem programtervező informatikus szakán. Eddig aki főiskolai oklevéllel rendelkezett, és utána egyetemi kiegészítő tanulmányokat folytatott, az hosszabb ideig tanult, mintha egyből egyetemre felvételizett volna” – mondta a lapnak György Anna, az iskola oktatási főigazgató-helyettese.
“A kétciklusú oktatási modell további előnye, hogy a diákoknak 18 évesen még nem kell eldönteniük, hogy akarnak-e masterfokozatú diplomát szerezni” – tette hozzá a szakember. György Anna kiemelte: “Mivel Európa nagy részében az a rendszer működik, sokkal egyszerűbb lesz külföldi intézményekben is elvégezni a mesterkurzust. Jelenleg aki egy főiskolai diplomával rendelkezik, annak hosszas utánajárásába kerül az oklevele lefordíttatása és elismertetése egy olyan országban, ahol már a kétciklusú rendszer működik.”
A hazánkban működő duális (főiskolai-egyetemi) felsőoktatási rendszert 2010-ig fel kell váltania az Európai Unióban elfogadott kétciklusú képzési formának. Ma a magyar felsőoktatás a gyakorlatorientált főiskolai, és a főként elméleti ismeretekre hangsúlyt fektető egyetemi képzésre tagolódik. Aki főiskolára vagy valamelyik egyetem főiskolai szintű képzésére iratkozik be, annak tanulmányi ideje három-négy év, egyetemi végzettséget nyújtó szakok esetében pedig öt év. A főiskolai oklevéllel rendelkezőknek most is lehetőségük van arra, hogy kiegészítő képzésben egyetemi diplomát szerezzenek. Ezért azonban már fizetni kell, hiszen csak az első diploma megszerzését támogatja az állam.
A jövőben a diákoknak felsőfokú tanulmányaik megkezdésekor még nem kell eldönteniük, hogy főiskolai vagy egyetemi oklevelet szeretnének kapni. A hallgató 3-3,5 év alatt megszerezheti az alapdiplomát – ez lesz a bachelor (BSc vagy BA) fokozat. Ezután akár egyből folytathatja tanulmányait a mesterdiploma (MSc vagy MA), azaz a jelenlegi egyetemi végzettségnek megfelelő fokozat megszerzéséért, ami másfél-két évet vesz igénybe. Az új szisztéma lehetővé teszi azt is, hogy a hallgató a bachelor fokozat megszerzése után elhelyezkedjen valahol, és munka mellett, levelezőn készüljön az MSc államvizsgájára. Arra is lesz mód, hogy valaki a BSc fokozaton befejezze tanulmányait, vagy pár év kihagyás, a szakmában eltöltött gyakorlat után újra tanuljon.
Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint a Nemzeti Bologna Bizottság már dolgozik a képzés új szerkezetének kialakításán. Az alapképzések tanterveinek előkészítését 2005-től kezdik meg. Az ütemezés szerint 2006 szeptemberétől már kétciklusú rendszerben indulnak el a képzések, a mostani szakok pedig kifutó rendben szűnnek meg. Néhány nemzetközileg szabályozott szakma esetében várható csupán, hogy fennmarad a hagyományos egyetemi képzés, így az orvosoknál, a jogászoknál és néhány művészeti ágban.
Az állam minden felsőoktatási szinten meghatározza majd, hány diák tanulását finanszírozza. Ebből adódóan a bachelor diplomával rendelkezők az erre épülő mesterképzésben is ingyenesen vehetnek részt – feltéve, ha teljesítik a beiskolázási feltételeket. Előfordulhat azonban, hogy annak, aki ingyenesen szerzett alapdiplomát, de a teljesítménye nem kielégítő, fizetnie kell majd a mesterfokozat megszerzéséért.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
