Az alkotmányozó törzsi nagytanács, a loja dzsirga 502 tagja három hétig tartó ülésezés után jutott megállapodásra, elhárítva a kudarc hosszabb ideje fenyegető veszélyét. A legfőbb vitás kérdés a nemzeti kisebbségek nyelvének státusa volt, amelyről kompromisszumos egyezség született, de hogy pontosan mi, azt Szebgatullah Modzsaddedi, a gyűlés elnöke nem közölte. Mindössze annyit mondott, hogy a delegátusok nagyon jó megállapodásra jutottak.
Az új alkotmány megfigyelők szerint siker Hamid Karzai ideiglenes államfő számára, aki erős elnöki rendszert követelt, arra hivatkozva, hogy csak az tudja egyben tartani az országot, irányítani a több mint két évtizedes háború utáni újjáépítést, a megbékélés folyamatát.
Komoly eredmény az alaptörvény az Egyesült Államok és az ENSZ számára is, amelyek lankadatlan közvetítői tevékenységet folytattak azért, hogy folytatódjon a tálibok hatalmának megdöntése után elkezdődött békefolyamat. Ennek következő állomása a júniusra tervezett elnökválasztás lesz; sikeres megtartásához elengedhetetlen, hogy megszűnjön a lakosság félelemérzete, amelyet az országszerte szabadon tevékenykedő, különböző haduraknak engedelmeskedő mintegy 100 ezer fegyveres okoz. Az előzetes tervek szerint az államfő megválasztása után mintegy fél évvel lehetne megtartani a parlamenti választásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
