A korábbi Műszertechnika Oktatás Kft.-ből átnevezett és átalakított vállalkozás az Igazságügyi Minisztérium céginformációs rendszere szerint Hungarian Bus Járműgyártó és Értékesítő Kft. néven jelenleg bejegyzés alatt áll. A Hungarian Bus létrehozása a FigyelőNet szerint azzal függ össze, hogy a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Műszertechnika az orosz piacra szeretne buszokat gyártani. Ugyancsak a létrehozandó cég tervei között szerepel a korábbi magyarországi piacok visszahódítása.
Széles betartja a szabályokat
Érdekes, hogy Széles Gábor most – betartva a járműipari cégeire vonatkozó korlátozásokat – nem a megmaradt a magyar tulajdonú Ikarus cégekkel fogna buszgyártásba, hanem régi vállalkozását, a Műszertechnikát ruházza fel ezzel a feladattal. Egy év múlva lejár az a szerződés, amely Szélest korlátozza a névhasználati jogokat illetően, és így feltételezhető, hogy a Műszertechnika sem lesz az idők végezetéig buszgyártó…
Felvetődik persze, hogy új vagy átalakuló cégek esetében, illetve a Műszertechnika kapcsán lehet-e egyáltalán a buszpiac „visszahódításáról” beszélni. A Műszertechnika ugyanis nem foglalkozott ilyen tevékenységgel. Annál inkább a korábban Széles érdekeltségébe tartozó Ikarus gyár. Időközben azonban az Ikarus névhasználati jogát az immár teljesen olasz érdekeltségű, a Fiat konszern áttételes érdekeltségébe tartozó Irisbus cég szerezte meg. Az Irisbus Szélessel kötött megállapodása szerint a Széles tulajdonában lévő Ikarus nevű cégek sem gyárthatnak buszt, illetve nem használhatják ezt a márkanevet. Ez a szerződés még egy évig marad érvényben.
Széles Gábor korábban bejelentette: tárgyalásokat kezdeményezett az Irisbus nemzetközi buszkonszernnel arról, hogy az Irisbus székesfehérvári gyártóbázisát ő át-, illetve visszavenné. E tárgyalásokról régóta
nem érkezett érdemi hír, alighanem az intenzitásuk is „csökkenőben van”. Az Irisbus ugyanis korábban leállította a buszgyártást Székesfehérváron, és jelenleg Budapesten, az egyedi gyárban állít elő ilyen járműveket, a korábbihoz képest sokkal kisebb számban.
Hová készülnek?
Információink szerint a Rába Motor is a volt szocialista országok (Oroszország, balkáni államok) piacai iránt érdeklődik, legalábbis a távlatokat tekintve. A részletekről azonban a cég vezetői nem kívántak nyilatkozni lapunknak.
Titokzatos tervek a Rába partján
Mint ismeretes, a hazai buszgyártás másik „alappillére” a Rába Motor Kft. tavaly került a Rába Rt.-től a leányvállalat menedzsmentjének tulajdonába. A Rába Motor tehát immár nem tartozik az anyavállalathoz, és önálló életet él. Sajnos a cég honlapja még nem készült el, így csupán egy régi Rába Rt.-s honlap információira támaszkodva szögezhetjük le, hogy a Rába Motor Kft. dízel- és sűrített földgáz üzemű motorok különböző típusait gyártja városi, elővárosi és távolsági autóbuszokhoz, termékei tehergépkocsikba, traktorokba és építőipari berendezésekbe, hajókba és vasúti járművekbe is beszerelhetők.
A Rába Motor Kft. – a korábbi információk szerint – piacvezető az autóbuszmotorok gyártásában Magyarországon, és jelentős a regionális részesedése ebben a termékszegmensben. Közép-Európában a Rába Motor Kft.-é a legnagyobb motorgyártó kapacitás és az egyetlen olyan motorgyártó cég, amelynek motorjai 80-90 százalékban autóbuszokhoz készülnek.
Igazgatócsere Mátyásföldön
A NABI Rt. és Érsek Ákos, társasági igazgató között fennálló munkaviszonyt a felek 2003. december 1-jén közös megegyezéssel megszüntették. Egyúttal bejelentették, hogy Dr. Lantos Ferenc 2003. december 1-jén a NABI csapatához csatlakozott, mint a társaság műszaki igazgatója.
Az észak-amerikai piacra dolgozó NABI Csoport idei első kilenc hónapja nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Az első háromnegyed évben 818 darab autóbuszt szállítottak ki vevőik részére, ez 152 darabbal (15,6 százalékkal) elmarad az egy évvel korábbi azonos időszak szállítási mennyiségétől. A visszaesés ellensúlyozására a pótalkatrész- és szolgáltatásértékesítés terén elért jelentős növekedés sem bizonyult elegendőnek, így a csoport konszolidált teljes árbevétele csak 219 millió USD, ez 32 millió dolláros (13 százalékos) visszaesést jelent 2002 első kilenc hónapjához képest.
A cég a visszaesést részben azzal magyarázta, hogy a 60LFW típusú autóbuszok esetében elhúzódott a vevő általi elfogadás, miután a bevizsgáláskor tervezési hiányosságokat fedeztek fel, ráadásul egyes beszállítók is hibásan teljesítettek. Emellett az első CompoBus™ szériák kiszállítása során is termelési és tervezési nehézségek adódtak, ami az első szériák visszatartását tette szükségessé.
Az előző évi azonos időszakhoz képest 35 százalékkal megnövekedett készletszint ellenére is bizakodó a társaság, hiszen a csoport konszolidált autóbusz rendelés és opciós rendelés állománya 2006-ig tartó szállításra több mint 3200 darab autóbuszt tartalmazott és a rendelés állomány összértéke körülbelül 1,2 milliárd dollár volt az idén ősszel.
