A jövő év május 1-jei csatlakozással a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló Európai Közösségek (EK) tanácsi rendelete, valamint annak végrehajtásáról szóló bizottsági rendelet lesz közvetlenül hatályos Magyarországon.
Az európai vámjogot számos nemzetközi jogi szabály befolyásolja, a legnagyobb jelentőségűek a nemzetközi gazdasági jogszabályai, a nemzetközi egyezmények, mint például a Világkereskedelemi Szervezet (WTO), az Általános Tarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT).
Az alapvető vámjogi jogszabályok mellett számos egyéb közösségi jogszabály határozza meg a közös kereskedelempolitikai intézkedéseket. Ez a közel négyezer jogszabály szintén közvetlenül hatályos lesz a csatlakozás pillanatában Magyarországon.
A csatlakozást követően a vámunió következtében valamennyi harmadik országból behozott, vagy oda kivitt áru tekintetében a közösségi jogszabályokat kell alkalmazni, melyeket a közösség hivatalos lapjában (Official Journal) hirdetnek ki.
A közösségi vámkódex értelmében a közösség vámterülete magában foglalja valamennyi tagország területét, a néhány kivétel történelmi hagyományokra vezethető vissza. Ilyen kivételek közé tartozik többek között a németek területét képező Helgoland szigete és Büsingen területe. Emellett kivétel még Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területét képező Csatorna-szigetek és a Man-sziget.
A vámunió az áruk szabad áramlásának elvén működik, azonban a tagállamok között az áruk áramlását továbbra is a nemzeti hatáskörben maradó adókra vonatkozó szabályok határozzák meg. Ezt a megközelítést figyelembe véve a nem közösségi adók és díjak tekintetében nincs adóunió. A tagországok közötti forgalomban a vámhatáron végzett vámellenőrzés helyett a tagországok adóhatóságainak adatszolgáltatásai és a statisztikai jelentései képezik a közösségen belüli áruforgalom ellenőrzésének alapját.
A közös vámpolitika részeként az EK vámtarifáját kell alkalmazni a csatlakozást követően. Ezt a vámtarifát általában évente két alkalommal hirdeti ki az illetékes bizottság. Magyarország számára ez nem jelent új szabályozást, mivel a csatlakozást megelőzően is a kereskedelmi vámtarifát alkalmazzák. A vámtarifa első nyolc számjegye az unió kombinált nomenklatúráját jelenti. Az utolsó két számjegyen a Magyarországon belüli bontást lehetett jelölni, melyet az Európai Közösségek vámtarifája TARIC kódonként határoz meg.
A jelenlegi 10 számjegyből álló vámtarifaszám az unióban kiegészülhet további háromszor négy számjeggyel. Ezek az úgynevezett kiegészítő kódok további bontást tesznek lehetővé különböző speciális esetekben a vámtarifaszámon belül. Az első kétszer négy kódot az uniós bizottság rendelheti a vámtarifaszám mellé, míg a harmadik négy számjegyű kiegészítéssel a tagállamok rendelkezhetnek. Ilyen kiegészítő tarifaszámra lehet példa, ha az adott árura dömpingellenes vámot is kell alkalmazni. Ilyen esetben kiegészítő kódon lehet bevallani ezt a vámfajtát vagy kivitel esetén jelölni az export-visszatérítés iránti igényt. A nemzeti hatáskörben lévő utolsó négy számjegyen a nemzeti adókat és díjakat, valamint a nemzeti hatáskörben alkalmazható tiltó és korlátozó rendelkezéseket lehet jelölni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
