Belföld

Munkavállalók érdekképviselete – szervezkedjetek!

admin
admin

2003. 10. 10. 12:20

A volt szocialista országokban az alkalmazottak egyre öntudatosabbak. A munkaadóknak egyre jobban be kell vonniuk döntéseikbe a erősödő munkavállalói érdekképviseleteket.

Újraélednek a szakszervezetek 

Az 1990-es évek elejére a csatlakozó országok mindegyikében jelentős mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ez a rendszerváltás következménye: megszűnt a belépés kényszere. Azok, akik mégis tagok maradtak vagy újonnan léptek be a szakszervezetekbe, egyre aktívabb szerepet játszottak azok működésében. A szakszervezetek és üzemi tanácsok tevékenységi köre a megújult piacgazdaságban egyre konkrétabb meghatározást kapott. Ma már az összes újonnan csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, ezek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják. A jogállamiság szabályainak megfelelően az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vállalatvezetéssel szemben. 

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül nyolcban: Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végezte legújabb kutatását a munkavállalói képviseletek jogainak összehasonlításáról a Hewitt HR tanácsadó cég. Amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, a felmérésből kiderült, hogy az újonnan csatlakozó országokban a vállalatok vezetői még fölös számban kezelnek bizalmasan tevékenységeket, és az információt nem szívesen osztják meg az alkalmazottaik képviseletével.

A legnagyobb eltérések

A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám összehasonlításában érdekes eredményt mutat a Hewitt tanulmánya. A csatlakozó országok közül Magyarországon szükségeltetik a legtöbb dolgozó ahhoz, hogy munkavállalói testületet hozhasson létre. Míg hazánkban 51 alkalmazott szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához, Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.

Kollektív szerződéssel védve 

A munkaerő százalékában:
• Csehország: 30
• Észtország: 30
• Lengyelország: 40
• Lettország: 20
• Litvánia: 15
• Magyarország: 50
• Szlovákia: 50
• Szlovénia: 100

Ezzel szemben viszont a kollektív szerződéssel védett munkaerő létszámát összehasonlítva a kutatás alapján kiderült, hogy Magyarországon ez a szám igen magas. Míg a lett munkavállalók 20 százalékát, a litvánok 15 százalékát, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés, addig a magyar munkavállalók 50 százalékát, a szlovéniai munkavállalóknak pedig száz százalékát.

A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség szintén nemzetenként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan, inkább munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.

Magyarországon a legpontosabb 

A vizsgált országok közül Magyarországon a legpontosabb az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatkörének elhatárolása. Ahol lehetőség van egy munkahelyen a két szervezet együttes jelenlétére, ott sincs konkrétan meghatározott különbség jogköreikben, Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban pedig nem is lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen. Sőt a lengyel munkajogi szabályozás csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál.  

Mindenhol azonos jogok

A munkavállalói testületet minden csatlakozó országban megilleti a tájékoztatáshoz való jog, a véleményezési és az egyetértési jog. A tájékoztatáshoz való jog értelmében a menedzsmentnek kötelessége szakmai információt adni a dolgozói tanácsnak, mely érinti a vállalat jelenlegi vagy tervezett gazdasági eredményeit, illetve mindazt a tevékenységet, aminek hatása van a munkavállalókra és a munkakörülményekre. Kiemelt terület a szervezeti struktúraváltás, a munkaidőváltozás, a egészségügyi, a biztonsági szabályok módosulása, az egyéb munkafeltételekre vonatkozó előírások köre.

A véleményezési jog azt jelenti, hogy a munkavállalók véleményét bizonyos, nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt ki kell kérni és messzemenően figyelembe is kell venni a végső döntés során. A munkavállalókkal meg kell ismertetni az alkalmazás feltételeit és annak változásait. Többek között a felvétel, az alkalmazás stratégiáját, a kiválasztás módszerét a részmunkaidő megszervezését is.












A munkavállalói képviseletek nemzeti munkatörvénykönyvben szereplő jogai
Ország
Információs jog
Tanácskozói jog
Egyetértési jog
Csehország
Meghatározott
Meghatározott
Nem meghatározott
Észtország
Meghatározott
Nem meghatározott
Meghatározott
Magyarország
Meghatározott
Meghatározott
Meghatározott
Lettország
Meghatározott
Meghatározott
Nem meghatározott
Litvánia
Meghatározott
Meghatározott
Nem meghatározott
Lengyelország
Nem alkalmazható
Nem alkalmazható
Nem alkalmazható
Szlovákia
Meghatározott
Meghatározott
Meghatározott
Szlovénia
Meghatározott
Meghatározott
Meghatározott


Az egyetértési jog alapján a vezetés csak akkor hozhatja meg végső döntését, ha ahhoz a tanács előzőleg hozzájárult. Kollektív elbocsátási szándék esetén például a munkavállalói testületnek vétójoga van.

A munkáltatóknak nyitniuk kell

„A munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködésnek Kelet-Közép-Európában is megvannak a hagyományai, az információhoz és tanácskozáshoz való jog kiterjesztése azonban viszonylag új kihívás elé állítja a csatlakozó országokat – összegezte a felmérés eredményét Toldi Gábor, a Hewitt HR tanácsadó cég marketingvezetője. –A csatlakozó országokban működő vállalatok menedzsmentjének fel kell készülnie arra, hogy beavassa munkavállalóit eddig gyakran bizalmasan kezelt üzleti tevékenységeibe.”

A vállalatoknak saját eredményességük miatt is érdekük a belső kommunikáció fejlesztése és hatékonnyá tétele. Ezt az igényt a HR szakmában uralkodó trendek támasztják alá. „Napról napra több felkérés érkezik a vállalatokon belüli kommunikáció eredményességének mérésére!” – hívja fel a figyelmet a Hewitt marketingvezetője, aki a siker kulcsát a kétirányú kommunikációban látja: „Amennyiben a két fél partnerkapcsolatban tud együttműködni, az érdekképviselet hatékonyan tudja támogatni a vállalatot üzleti céljai elérésében”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Velence, 2018. szeptember 12.
Lázár János érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség háromnapos kihelyezett ülésére egy velencei szállodába 2018. szeptember 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.