George W. Bush elnök alig félórás beszédben védelmébe vette Irak-politikáját, ugyanakkor az iraki stabilizáció nemzetközi kiterjesztését szorgalmazta. Annan megkérdőjelezte a megelőző csapásról szóló amerikai doktrínát, amelynek gyakorlati alkalmazása, jelezte, 1945, az ENSZ megalakítása óta a „legdrámaibb” változásokat idézné elő a nemzetközi kapcsolatokban.
Van-e az egyes országoknak „joguk és kötelezettségük a (katonai) erő megelőző használatára” a nem hagyományos (ABC-) fegyverekkel szemben, akár abban az esetben is, ha azokat már (még csak) fejlesztik? – tette fel a kérdést a világszervezet első embere. Szerinte az ilyen gyakorlat olyan példát szolgáltat, amely az erő „egyoldalú és törvénytelen” alkalmazásához vezethet. Nem szabad ennyire rugalmasan értelmezni az ENSZ alapokmányának az önvédelemről szóló kitételét, hangoztatta.
