Az eredmény megfelelt az elemzők várakozásának. A tartományokban 0,9-1,4 százalék közötti tizenkét havi drágulást mértek szeptemberben. Szeptemberben átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak Németországban augusztushoz képest, ugyancsak a szerdai központi becslés szerint. Szeptemberben az olcsóbb üzemanyag általában ellensúlyozta a nyaralás és az élelmiszerek megnövekedett költségeit.
A szerdai becslés szerint az EU-szabvány szerinti inflációs számítás 0,2 százalékos havi árcsökkenést és ugyancsak 1,1 százalékos tizenkét havi drágulásra utal Németországban. A német infláción eszerint továbra is jócskán elmarad az Európai Központi Bank (EKB) célszámától, tizenkét hónapra 2 százaléktól. Németországban a szeptemberi és az augusztusi 1,1 százalékos tizenkét havi infláció előtt júliusban 0,9 százalékos, júniusban 1,0 százalékos, májusban 0,7 százalékos, áprilisban 1,0 százalékos, márciusban 1,2 százalékos, februárban 1,3 százalékos, januárban 1,1 százalékos, tavaly decemberben 1,2 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-drágulás.
Az EKB vezetői az utóbbi időben többször szóltak arról, hogy szerintük a tizenkét havi infláció idén egész évben a 2 százalékos célszám körül, annak közelében marad, jövőre pedig 2 százalék alá csökken az euróövezetben. Ennek alapján elemzők kizárják, hogy az EKB a közeljövőben változtatna az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimumán, különösen, hogy a fellendülésre utaló jelek sem túl meggyőzőek még az euróóvezetben. Az Európai Központi Bank (EKB) a legutóbbi értekezletén, szeptember 4-én 2,0 százalékon változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási kamatminimumát.
Utoljára június 5-én csökkentette a bank a kamatminimumot, fél százalékponttal, történelmi mélypontra. Előzőleg csak március elején volt kamatcsökkentés az idén, negyed százalékponttal. Az euróövezeti gazdaságok átlagosan 0,1 százalékkal visszaestek a második negyedben az első negyedévhez képest, és az átlagos teljesítmény 0,2 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit.
Az első negyedben 0,8 százalékos növekedés volt a tavalyi első negyedhez képest. Az EU brüsszeli bizottsága szerint a kiábrándító első félévet hamarosan javulás követheti: előrejelzése szerint a harmadik negyedévben 0,0-0,4 százalék közötti GDP-növekedés várható negyedévről negyedévre az euróövezet átlagában, és 0,2-0,6 százalék közötti bővülés lehetséges az idei utolsó negyedévben. Az euróövezeti gazdaságok közül a német, az olasz és a holland recesszióba került, két egymást követő negyedévi visszaesés formájában. A német GDP – a tavalyi utolsó negyedévi stagnálás után – az első negyedévben 0,2 százalékkal, a másodikban 0,1 százalékkal csökkent negyedévről negyedévre. Az egy évvel korábbival összehasonlítva a német GDP – a tavalyi utolsó negyedévi 0,5 százalékos többlet után – az első negyedben 0,1 százalékkal nőtt, a második negyedben már 0,2 százalékkal csökkent.
Az euróövezet átlagos gazdasági növekedése 0,85 százalékos volt tavaly, a 2001-es 1,59 százalékos és a 2000-es 3,48 százalékos többlet után. A megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben. Az euróövezetben augusztusban átlagosan 2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció, miután júliusban 1,9 százalékos, júniusban is 1,9 százalékos, májusban 1,8 százalékos, áprilisban 2,1 százalékos, márciusban 2,4 százalékos, februárban is 2,4 százalékos, januárban 2,1 százalékos és tavaly decemberben 2,3 százalékos volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
