Földrajzi szempontból sem tartozik teljes egészében Európához, Törökország ennek ellenére az unió tagja szeretne lenni. Az Európai Unió ellentmondásosan viselkedik a muzulmán állammal szemben: csatlakozásra még nem hívta meg, de kategorikusan nem is utasította vissza a török közeledést.
Politikailag éretlen
Hetekkel az EU Törökországról szóló országértékelésének megjelenése előtt egy tanulmány azt állítja: Törökország csatlakoztatása igencsak költséges folyamat. A müncheni székhelyű Osteuropa-Institut előzetes becslése szerint évente 14 milliárd euróba kerül a török csatlakozás, ugyanannyiba, amennyibe a jövő májusban EU-taggá váló 10 ország felzárkóztatása együttvéve. Az intézet az év végén publikálja végleges adatait.
Törökország tagjelölt ugyan, de még nem kezdte el a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Az unió vezetése a 2002. decemberi, koppenhágai csúcstalálkozón úgy döntött, hogy megvárja az ország 2004-es értékelését. Ha a jelentés politikailag is érettnek tartja Törökországot, akkor elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.
Európa keresztény
Az esetleges török belépés már most megosztotta az unión belüli közvéleményt. Vannak, akik a földrajzi fekvés miatt zárkóznak el a török EU-tagság elfogadásától, hiszen félig ázsiai országról van szó. Mások szerint a nagy létszámú muzulmán népesség eltérítené a kontinens szellemi-kulturális fejlődését a hagyományoktól. (Részben ez az oka annak, hogy a konvent alkotmányvitájában voltak nem hívők is, akik ragaszkodtak a keresztény szellemiség megörökítéséhez az alaptörvényben.)
Günter Verheugen bővítési biztos is elismeri: az EU struktúráiban is változásokra van szükség ahhoz, hogy “elbírjanak” egy ilyen nagy és népes országgal, mire az EU-taggá válik.
