Egyszer volt, hol nem volt, volt néhány befektetési adókedvezmény – kezdődhetne a mese, ami viszont sajnos igaz történet, már amennyiben a hétfőn megkezdett parlamenti vitában a képviselők is megszavazzák a pénzügyi tárca által előterjesztett adótörvény-tervezetet. Egy-két kivételtől eltekintve ugyanis lényegesen kevesebb kedvezményt vehetnek majd igénybe a magánszemélyek befektetéseik után, mint eddig. Különösen az értékpapír- és ingatlanvásárlók, valamint a magánnyugdíjpénztárak tagjai járnak rosszabbul.
Marad a biztosítási kedvezmény
Az ellentmondásos sajtóértesülések ellenére sem változik az életbiztosítások adókedvezménye – erősítette meg kérdésünkre a PM. A pénzügyi tárca ezzel cáfolta a Népszabadság hétfői cikkét, mely az életbiztosítások hozamának megadóztatásáról írt. Nincs ilyen szándék a törvényalkotók részéről, félreértés volt ez az információ – vélekedett Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének főtitkára is. Jövőre tehát változatlanul a legalább tíz évre kötött szerződések biztosítási díjának 20 százaléka, legfeljebb 100 ezer forint levonható a személyi jövedelemadóból.
Néhány hónapja már készültünk rá, most a friss törvénytervezet is megerősíti: az idei az utolsó esztendő, amikor még befektetési adóhitelt vehetünk igénybe. Ugyanakkor ezt a lehetőséget már nem érdemes kihasználni, legalábbis akkor, ha a visszafizetésre kidolgozott kedvezményeket igénybe szeretnénk venni.
A javaslat szerint ugyanis az APEH által kiszámolt tartozást – amennyiben 2004. október 31-éig visszafizeti a befektető – akár 81,82 százalékos kedvezmény is csökkentheti (de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló befektetési adóhitel-állomány 45 százaléka), ám csak abban az esetben, ha a magánszemély a 2003-as adóévre már nem érvényesített befektetési adóhitelt.
A 2005-ös visszafizetés már lényegesen kisebb kedvezménnyel jár: a visszafizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló befektetési adóhitel-állomány 20 százalékát engedi el az állam. 2006-ban pedig már csak a visszafizetett összeg 5,26 százaléka, maximum a fennálló adóhitel-állomány 5 százaléka csökkenti a tartozást, míg végül 2007. április 20-áig mindenki köteles a teljes korábbi adóhitelállományt visszafizetni.
A befektetőket ezenfelül az is sújtja, hogy az árfolyamnyereség korábbi 20 százalékos forrásadója 2004-től 25 százalékra emelkedne. Ugyanígy 25-re nő az osztalékból származó jövedelem jelenleg 20 százalékos adóterhe.
Januári roham
A mai gyakorlat szerint nem ritka, hogy egy hitel törlesztését többen vállalják, és eddig az adóstársak mindegyike érvényesíthette is a kedvezményt (csak együtt sem kerülhettek a plafon fölé). Jövőre ezzel szemben csak az adóstársak egyike vonhatja le a kedvezményt, vagyis nem lehet megosztani, mondjuk, férj és feleség között. A bankok emiatt arra számítanak, hogy januárban több ezren rohanják majd meg a bankfiókokat, hogy módosítsák a hitelszerződést, vagyis annak a nevére írják át, aki a teljes, vagy a legnagyobb kedvezményt igénybe tudja majd venni.
A lakáshitelek adóvonzatának átalakítása talán a legneuralgikusabb pont, ez érinti a legérzékenyebben a legtöbb adózót. A tervezet szerint ugyanis jövőre nemcsak a kedvezmény értékhatára csökkenne a felére, miközben esne mértéke is, de sem a hitelösszeg, sem az azt felvevő személy jövedelme nem lehet akármekkora.
Új lakás esetén a tőke- vagy kamattörlesztésként (a hitelintézet által igazoltan) megfizetett összeg 40 százaléka, maximum 120 ezer forint csökkentheti az adós adóterhét (jelenleg ennek kétszerese), de legfeljebb öt éven keresztül. A kedvezmény 15 millió forintot meghaladó hitelfelvételnél nem érvényesíthető. Használt lakás esetén a teljes éves törlesztőrészlet 30 százaléka (legfeljebb 120 ezer forint) vonható le, de csak 8 millió forintos hitelösszeg erejéig érvényesíthető.
További szigorítás, hogy a kedvezmény az említett teljes összegben éves 3,4 millió forint jövedelemig vehető igénybe. 3,4 millió és 4 millió forint közötti éves jövedelem esetén fokozatosan csökken a levonható összeg (jövedelemarányosan), 4 millió forint feletti jövedelemnél semmilyen kedvezmény nem jár.
Aki idősebb…
…és 2020. január 1. előtt már betölti a törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, az akár 130 ezer forintnyi kedvezményt is érvényesíthet önkéntes pénztári tagdíja után. Ha egyszerre tagja nyugdíj- és egészség- vagy önsegélyező pénztárnak is, akkor az összevontan levonható adókedvezmény 150 ezer forintra emelkedik.
A tervezetben szereplő szabályok arra a mögöttes koncepcióra utalnak, hogy a magánpénztárakat kötelező jellegük miatt fölösleges adókedvezménnyel ösztönözni, míg az egyelőre szerény tömegeket megmozgató egészség- és önsegélyező pénztárakra ráfér egy kis állami támogatás. A magánnyugdíjpénztárak tagjai ugyanis az eddigi 25 százalékos (felső korlát nélküli) kedvezmény helyett jövőre semmit sem vonhatnak le fizetendő adójukból, még akkor sem, ha a kötelezően megállapított tagdíjon felül önként is kiegészítik megtakarításukat. (Ma még 30 százalékos kedvezménnyel ösztönzik az ilyen befizetéseket.)
Az önkéntes nyugdíjpénztártagok ezzel szemben díjuk 30 százalékát 100 ezer forintig ezentúl is leírhatják majd, ugyanígy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai is. Amennyiben valaki a nyugdíjpénztár mellett még legalább egy másik önkéntes pénztártípusnak is tagja, úgy a kedvezmény maximális összege 100 ezer forintról 120 ezerre nő.
Az egészségpénztárak esetében további kedvezmények járhatnak. Ha a pénztártag prevenciós célú szolgáltatásokra költ, vagy legalább két évre leköti egyéni számlájának számlakövetelését, akkor az adott szolgáltatások értékének, illetve a lekötött egyenlegnek 10 százaléka ráadásképpen szintén csökkenti a személyi jövedelemadót. Ha viszont a tag idő előtt feltöri a lekötést, akkor a kedvezményt hússzázalékos büntetőkamattal növelten vissza kell fizetnie.
