Lényegében biztosra vehető, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) kötött megállapodás alapján folyósított banki hitelek nem oldják majd meg a mezőgazdaság forráshiányát és problémáit. Még az államilag támogatott kamatú birtokfejlesztési kölcsön is túl drága a mezőgazdaságból élők számára.
Így aztán nem meglepő, hogy a hitelintézetek óvatosak, sőt egyelőre nagyobb a hírverés a kölcsönök körül, mint amit a tényleges helyzet indokolna. Noha többen is aláírták a megállapodást az NFA-val, eddig valójában egyedül az OTP Bank indította el az állami támogatású hitelterméket, és ezzel egy időben, július 15-étől, már egyéb, földjelzálog-alapú konstrukciókkal is előrukkolt. A többi pénzintézet a közeljövőben ígéri az új kölcsönöket.
Bővül a kör
Összesen hét pénzintézettel – az OTP-vel, a Konzumbankkal, a Földhitel- és Jelzálogbankkal (FHB), az Erste Bankkal, a Takarékbankkal, a Postabankkal és a HVB Bankkal – kötött eddig megállapodást az NFA, de előkészületben van a szerződés a Magyar Külkereskedelmi Bankkal, a Raiffeisen Bankkal és az Inter-Európa Bankkal is – tudtuk meg Benedek Fülöptől, az NFA elnökétől.
A megállapodás alapján a bankok nemcsak mezőgazdasági, hanem bármilyen egyéb célú, akár szabad felhasználású hitelek esetében is bevonhatják fedezetnek a termőföldet. Sőt, az illetékesek arra számítanak, hogy az eddigi hitelek mellé kiegészítő fedezetként is felajánlják majd az ügyfelek a földet.
A birtokfejlesztési hitel esetében a bankok által felszámított hiteldíjnak felső határa van, amit a jegybanki alapkamat plusz 4 százalékpontban határoztak meg. Ehhez kapják az igénylők a kamattámogatást, így a hitel teljes díja 8-9 százalékra csökkenhet.
A nagyításhoz kattintson a képre!
„A mezőgazdaság jelenlegi, átlagos jövedelemtermelő képessége mellett ez is túlságosan drága” – mondja Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Ezzel egyetért Benedek Fülöp is, aki azonban rámutat: a legnagyobb problémát az okozta eddig, hogy a mezőgazdaságból élők egyáltalán nem jutottak hitelhez, míg a fenti megállapodások immár lehetővé teszik a forráshoz jutást. Az NFA elnöke szerint ez a konstrukció további 10-20 milliárd forintos pluszhitelt tesz elérhetővé az agrárium számára. A hosszú futamidő, a 2 éves tőketörlesztési moratórium, valamint a 2005-ig még várható uniós támogatások remélhetően képessé teszik majd a gazdákat a törlesztésre.
Teszt
“A cél azonban a klasszikus földjelzálog-hitelezés elindítása lenne, ahol a finanszírozás forrásául a tőzsdén is forgalmazott értékpapír szolgálna” – teszi hozzá Benedek Fülöp. Erre szerinte legkorábban két-három év múlva kerülhet sor. Addig pedig figyelni kell, miként működik a most induló rendszer.
Az OTP többféle földjelzálog-alapú hitelterméket is elindított. Így a nem mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyek is igényelhetnek hitelt termőföld vásárlásához, ők azonban nem kapnak az államtól kamattámogatást. Beállítható fedezetnek a föld a bank “C plusz” hitele mögé is, ez egyébként az eddigi legkedvezőbb díjú szabad felhasználású kölcsön az OTP-nél. Augusztustól lakáshitelek fedezete is lehet a termőföld. A szakemberek szerint hiába, hogy drága a hitel a mezőgazdaságból élők számára, akik a föld értékének az uniós csatlakozás utáni emelkedésére spekulálnak, azoknak még a piaci kamatozású kölcsön is vonzó lehet.
Tervek
Konkrét kondíciókkal az OTP mellett egyelőre csak az FHB állt elő. Gyuris Dániel vezérigazgató elmondta, hogy az NFA-val kötött megállapodás alapján, jelenleg piaci áron, 12 százalék kamat plusz 2 százalék kezelési költség fejében nyújtanak termőföld-vásárlásra jelzáloghitelt, a támogatott termék megjelenése szeptember végén várható. Az FHB szabadfelhasználású, földalapú jelzáloghitele pedig a piacon a legkedvezőbb díjú.
Ugyancsak a hónap végére ígéri az új hitelféleség megjelenését a HVB, az Erste pedig a vállalkozóknál fogadja be a termőföldet, de új termékekkel még nem jelent meg.
A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 38. számában.
