A K&H Bank belga-holland tulajdonosai a botrányban egyelőre csak erkölcsi felelősségét hangsúlyozó vezérigazgató, a lemondása óta a sajtó elől „bujkáló” Rejtő E. Tibor helyére egy tekintélyes brit banknál évtizedes tapasztalatot szerzett vezetőt – egyelőre megbízottként -, John Hollows-t hívták, aki – éppen a Barings csődje idején – 1991 és 1995 között a Barclays Bank tajvani működéséért felelt ügyvezetőként, azután a K&H belga tulajdonosa, a KBC sanghaji kirendeltségét vezette, majd a csoport távol-keleti regionális ügyeiért felelt. 
Elsimítás
A feladata egyértelmű: kivezetni a felügyeleti, rendőrségi és saját vizsgálatainak hálójában vergődő pénzintézeti csoportot a mind üzleti, mind pedig erkölcsi értelemben óriási veszteséget sejtető botrányból. Neki kell – finoman szólva – új irányt szabni az igencsak megtépázott belső ellenőrzésnek is, amelyet eddig vezérigazgató helyettesként a belga Ludo Jacobs irányított. Banki szakértők egyébként már eddig is furcsának találták, hogy a magyar nyelv és kultúra ismerete nélkül vihette valaki a belső ellenőrzést, ráadásul értesülésünk szerint a belga szakember inkább volt informatikus, mint bankár: a lakossági szolgáltatások fejlesztése számított a specialitásának.
Az új vezér előtt áll az a feladat is, hogy tovább kutakodjon a belső „bűnösök” után: a legutóbbi információk szerint az eddigi négy alkalmazotton felül a vizsgálatok további munkavállalók érintettségét állapította meg; velük szemben fegyelmi eljárás indult, és ahol indokolt, az elbocsátás is megtörténik. A belga tulajdonosoknak egyébként van tapasztalatuk válságmenedzselésben, a luxemburgi leányvállalatuk immár évek óta tartó botrányában megedződhettek.
Az új vezérigazgató első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a K&H stratégiája változatlan, az éves tervek nem módosulnak, s céljuk az, hogy megőrizzék vezető pozíciójukat a vállalati piacon és csökkentsék a különbséget a lakossági szegmensben vezető bankkal szemben. Azt azonban nyilván Hollows is tudja, hogy a mindennapokban nem csak új ügyfeleket lesz nehéz szerezni, de a régiek megtartása is fogcsikorgatóan nehéznek bizonyulhat. A stratégiai szólamokkal aligha lehet meggyőzni például azt a több ezer eddig „gyanútlan” klienst, akik – a brókercégnél folyamatban lévő PSZÁF célvizsgálat első eredményeképpen meghozott határozat szerint – most kénytelenek más szolgáltató után nézni.
Felfüggesztve
A felügyelet ugyanis, szinte példátlan szigorral, gyakorlatilag két hónapra „kiiktatta” a júliusi adatok szerint 15,6 százalékos részesedésével a piacon második K&H Equitiest a tőkepiacról azzal, hogy szeptember végéig részlegesen felfüggesztette a befektetési társaság kereskedési jogát. A cég csak az ügyfelek nyitott határidős pozícióinak lezárására fogadhat el megbízást, vagyis a tőzsdén részvényekkel kereskedő kuncsaftok kénytelenek más brókercéghez transzferáltatni az értékpapírjaikat, hogy azokat eladhassák. A K&H Bank kérésére egyébként a Postabank Értékpapír Rt. „ugrik be”, ez a brókercég végzi majd az ügyfelek által a részlegesen felfüggesztett szolgáltatónál leadott tőzsdei megbízásokat.
A felügyelet azzal indokolta a döntését, hogy brókercég a botrány kipattanása óta – a gyanú szerint kettős könyvelést végző – Kulcsár Attila ügyfeleinek csak töredékével volt képes lezárni a jogos követelésekről folytatott egyeztetéseket, annak ellenére, hogy a hatóság eredetileg július 31-i határidőt szabott erre, a késlekedést pedig a K&H „időhiánnyal” indokolta – azzal tehát, hogy „napi normál munkamenet mellett” többre nem maradt idejük. A részben valótlan könyvelés miatt ugyanis a társaság hivatalos nyilvántartási rendszerében szereplő adatok teljesen eltérnek a Kulcsár Attila által átadott nyilvántartástól, így esetenként akár több évre visszamenően kell egyeztetni a kétfajta kimutatást.
A teljes cikket elolvashatja a Figyelőben.
