A 93 ezer hektáros hazai szőlő termőterületből 18 ezer hektáron pusztított a téli és a tavaszi fagy; míg az előző években elsősorban a Kunságot és a csongrádi borvidéket, az idén a hegyvidéki területeket is érte fagykár – fogalmazott a szakember Elmondta: rendelet született a kártérítésről, miszerint a 20 százalékos kár után kamattérítéses hitelt kaphat a gazda, akit pedig 30 százalékos kár ért, jelképes kárpótlásban részesül. Ez azonban nem oldja meg a szőlészek gondjait, ugyanis nem szerencsés a szőlészetet összekapcsolni a borászattal, mert a kettő összeadásával már nem derül ki, mekkora kár érte a termelőt – tette hozzá.
Az is sújtja a szőlészeket, hogy a segítségnyújtás utólagos és nem terjed ki a még nem termő új telepítésekre – mondta. A hazai bor piaca a szakember megállapítása szerint stagnál ugyan, de mostanra sikerült eladni a 3,4 millió hektoliter tavalyi hordós bor javát.
A szakember véleménye szerint ősszel a tavalyihoz képest 20-30 százalékos árnövekedésre számíthatnak a felvásárlás során a gazdák. “Az idén sem lesz kiemelkedő mennyiségű a hazai szőlőtermés, a minőség viszont benne van ebben az évjáratban” – fogalmazott a főtitkár-helyettes. Ugyanakkor felhívta a dél-balatoni szőlészek-borászok figyelmét, hogy az idén a cukorfok helyett elsősorban a savtartalomra figyeljenek. Annak a véleményének is hangot adott, hogy lassú a fölkészülés az európai uniós tagsággal járó követelmények alapjainak a megteremtésére. Egyik példaként a szőlészet-borászat melléktermékének számító törkölyt és seprőt említette. Mint mondta, ezek kötelező felhasználása – begyűjtése, szállítása és feldolgozása – jelenleg megoldhatatlannak tűnik, mivel erre nincs jogszabály és nincs forrás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
