Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) még tavaly nyáron tett közzé egy jelentést, amely drámai megállapításokat közöl a fekete-afrikai
AIDS-helyzetről. A tanulmány szerint számos afrikai ország munkaképes korú lakosságának akár negyede is elpusztulhat húsz éven belül a járvány következtében.
Jelenleg összesen hét olyan ország van Fekete-Afrikában, ahol a munkaképes korban lévő lakosság több mint 20 százaléka fertőzött HIV-vírussal. Sőt Botswanában (38,8), Lesothóban (31), Szváziföldön (33,4) és Zimbabwében (33,7) még ennél is rosszabb az arány. (A zárójelben szereplő adatok a 19 és 49 év közötti lakosságon belül a HIV-vírussal fertőzöttek százalékos arányát mutatják.)
De nemcsak a WHO, hanem több más világszervezet, sőt immáron a gazdasági életben nagy befolyással bíró tanácsadó cégek is a járvány terjedésének vállalatokra, iparágakra, országok gazdaságára gyakorolt hatását elemzik, és hívják fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos veszélyekre. Egyes elemzők attól tartanak, hogy halálozási arány növekedése, a munkaképes korú lakosság számarányának csökkenése és a még munkaképesek közötti növekvő fertőzöttségi arány előbb-utóbb a befektetők bizalmát is megrengetheti.
Tények és veszélyek hazánkban
Magyarországon jelenleg körülbelül 2500-3000 HIV-fertőzött él, de csak mintegy ötszáznak van tudomása erről – mondják a szakemberek. Az egy éven belül egymillió lakosra jutó megbetegedések száma régóta 30 és 40 között ingadozik, miközben ez a mutató Nyugat-Európában meghaladja a hatszázat is. Az összesített nyugat-, közép- és kelet-európai adatoktól eltérően Magyarországon 1986-tól a 2001-ig tartó időszak minden évében a fertőződési módok közül a homoszexuális érintkezés fordult elő a legnagyobb számban mind az AIDS-betegek, mind a HIV-fertőzöttek esetében. A 2001. év végéig diagnosztizált HIV-fertőzötteknek és AIDS betegeknek egyaránt 72 százaléka fertőződött ilyen módon. A heteroszexuális érintkezés révén fertőződött HIV-pozitívok aránya Magyarországon 16 százalék. A szakemberek ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy a közeljövőben megsokszorozódik a fertőzések száma, ugyanis a hozzánkhoz közeli FÁK-országokban az elmúlt években harmincszorosára nőtt a fertőzöttek tábora. A 90-es évek elején kevesebb HIV-fertőzött élt Ukrajnában, mint például Magyarországon, ma minden száz ukrán lakosból egy HIV-fertőzött, csecsemőtől aggastyánig. A legfőbb okok között szerepel az intravénás drogok elterjedése.
A Világbank és a Heidelbergi Egyetem által elkészített legújabb tanulmány szerint néhány súlyosan fertőzött afrikai országot egyenesen a totális gazdasági csőd fenyegeti az AIDS egyelőre megállíthatatlannak tűnő terjedése miatt. A szerzők szerint a korábban készült tanulmányok előrejelzései nem azért tűnhetnek kevésbé súlyosnak, mert alábecsülték a fertőzés jelentőségét, csupán más megközelítésben vizsgálták a helyzetet.
Korábban számos, a fertőzés (nem csak HIV-fertőzés) gazdaságra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a növekvő halálozási arány miatt megfogyatkozott munkaerő magasabb bérekhez jut majd, és az amúgy túlnépesedéssel küzdő területeken élők nagyobb arányban részesülhetnek olyan korlátozott javakból, mint például a termőföld. A heidelbergi tanulmány azonban az emberi erőforrásra, a munkaerő képzettségére, tapasztalatára mint a gazdasági növekedés egyik fő összetevőjére helyezi a hangsúlyt.
Hiányzó láncszemek
A szerzők megállapításai szerint a szülők korai halála gyakorlatilag megakadályozza az úgynevezett humán tőke generációról generációra történő átadását: az árván maradt gyermekek a tanulás helyett munkára kényszerülnek, a fertőzött fiatalkorúaknak gyakorlatilag semmi nem ösztönzi tanulásra, a fertőzött szülőknek pedig igen csekélyek a lehetőségeik gyermekeik taníttatására. Így nem valósulhat meg az a korábban hangoztatott tétel sem, hogy a kevesebb munkás magasabb bérért dolgozhat.
Az egyik legrosszabb helyzetben lévő Dél-Afrikai Köztársaságban például, megfelelő megelőzési és gyógykezelési program nélkül, a következő három
Az ENSZ AIDS-szel foglalkozó szervezete, az ONUSIDA térképe a Föld egyes részeinek fertőzöttségét ábrázolja 2001-ben, a felnőtt lakosság százalékában és abszolút számokban kifejezve
generációnyi idő alatt megfeleződhet a munkások jövedelme – áll a tanulmányban. Mindez 2080 táján arra kényszeríti a gazdaság szereplőit, hogy tömegesen gyermekekkel végeztessék el a munkát, ami viszont katasztrofális hatással lesz a gazdaság teljesítőképességére.
S bár a szerzők szerint mindez drasztikus méretekben csak hosszú távon érezteti majd hatását a gazdaságban, a szóbeszéd szerint már most is akad olyan szubszaharai ország, ahol a telefonszolgáltatás minőségét a képzett munkaerő járványból eredő hiánya miatt nem képesek biztosítani.
A jelentés megállapításaival persze nem mindenki ért egyet – írja a BBC News. A fokvárosi egyetem egyik kutatója, aki matematikai modellek segítségével vizsgálja különböző vírusok terjedését, nehezményezi, hogy a tanulmány azt sugallja: minden HIV-fertőzött rövidesen el fog halálozni. Ez nem állja meg a helyét. Ugandában például, mióta megindult a lakosság körében a felvilágosító kampány, érezhetően csökkent az új fertőzöttek száma. Ennek ellenére nem szabad alábecsülni a fertőzés jelentőségét – hangsúlyozza a fokvárosi tudós.
