Dávid Ferenc a munkaadói oldal képviselője kifejtette: a munkáltatóknak akkor lenne érdekük egy ilyen rendszer kiépítése, ha szabadon lekérdezhetnék a felvételre kerülő dolgozók korábbi munkaviszonyait, azt hogy rendes vagy rendkívüli felmondással jött el az adott munkavállaló a munkahelyről. Segítené a munkáltatók döntését a felvételben, ha még bizonyos referenciákat is kaphatnának az előző munkahelyekről az adatbázis segítségével.
A kormányzati oldal válaszában rámutatott: ez az igény adatvédelmi problémákat is felvet, de ellentétes azzal a munkajogi szabályozási alapelvvel is, hogy a munkaszerződés két egyenrangú fél alkuja. A munkaadói oldal szóvivője hangsúlyozta: a munkaadók egy része technikailag sem tudja majd teljesíteni, hogy az új belépők adatait még aznap továbbítsa az adatbázisnak. A kormányzati oldal szerint viszont ez lehetséges, mert a bejelentés történhet majd internet, telefon segítségével is, s erről megfelelő visszaigazolási bizonylatot is kap majd az adott munkáltató.
A tervek szerint jövő év július 1-jén kezdődne meg a tényleges adatfeldolgozás, először az új belépők, illetve a nyugdíjba készülő adataival. Évek alatt valamennyi munkavállaló munkaviszonya bekerülne a rendszerbe. Az azonnali bejelentési kötelezettség és a munkaügyi ellenőrzés segítségével számottevően csökkenhet majd az illegális foglalkoztatás. A számítások szerint a legális munkavégzés 20 százalékos bővülése 20 milliárdos járulékbevétel-többletet eredményezhet – olvasható a vitára bocsátott előterjesztésben. A törvénytervezetről augusztus elején az OÉT plenáris ülése tervez vitát, majd ezt követően kerül a kormány elé. A törvényjavaslatot várhatóan ősszel vitatja meg az Országgyűlés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
