A testület, amelynek komoly szerepet szánnak az ország demokratizálásában, 25 tagú – 13 síita és 5 szunnita muzulmánból, 5 kurdból, 1 keresztényből és 1 (türkmén nemzetiséghez tartozó) nőből áll.
A tanács többségét kevéssé ismert, Szaddám Huszein 23 évig tartó uralma alatt is Irakban maradt személyek alkotják. Ismertebb tagjai között van Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője, Abdelaziz al-Hakim, az iraki síiták legjelentősebb politikai szervezetének, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának vezetője – mindketten Szaddám Huszein emigrációban működő ellenzékének kiemelkedő tagjai -, Maszud Barzani és Dzsalal Talabani kurd vezetők, és a nagy tekintélynek örvendő Adnán Pacsacsi egykori külügyminiszter.
Az iraki amerikai közigazgatást irányító Paul Bremer és vezető iraki politikusok, közéleti személyiségek több mint kéthónapos tárgyalásai eredményeként létrejött tanács az első azoknak az iraki intézményeknek a sorában, amelyek feladata az ország demokratikus belső rendjének kialakítása.
Az AP vezető nyugati diplomatáktól szerzett értesülése szerint két-három héten belül létrejön egy, az alkotmányozás kérdéseivel foglalkozó bizottság, szeptember közepére-végére pedig feláll a 200-250 tagú alkotmányozó gyűlés. Ez fogja kidolgozni mintegy kilenc hónap alatt az új, demokratikus alkotmányt, amelyről népszavazást tartanak, s utána tartják meg a Szaddám Huszein utáni első kormány megalakulásához vezető választásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
