A közel 70 milliárd euró nem tekinthető túl magas árnak, áll a bizottság Bővítési Igazgatóságának jelentésében. Az EU 1999-es nemzeti össztermékéhez hasonlítva, a bővítés 17 esztendeje alatt (1990-től 2006-ig tartó folyamattal számolva) felgyűlt költségek nem érik el az 1 százalékot, s az évi átlagos költség csupán 0,05 százalék körül mozog, tájékoztat az EurActiv.
A németek állják a számla nagy részét
A bővítést követő első három évtizedben az EU jelenlegi tizenöt tagországának mintegy 543 milliárd eurót kell kiadnia, becsülte meg a kieli Világgazdasági Kutató Intézet. Németország, az EU legnagyobb gazdaságaként egymaga 132 milliárd eurót lesz kénytelen fizetni.
A tanulmány szerint a kibővített unió költségei fokozatosan növekednek majd a következő 25 évben mindaddig, amíg az egy lakosra jutó uniós szubvenciók összege az új tagországokban is eléri a régi tagországok szintjét.
A kieli intézet számításai szerint Bulgária, Románia és Törökország csatlakozása további 903,8 milliárd eurójába kerül a tizenötöknek, ebből Németországnak 220,5 milliárdot kell fizetne. A jelentés érvekkel támasztja alá, hogy a fogyasztók semmit nem nyernek a bővítéssel, amely ugyanakkor plusz terhet ró a régi tagországok adófizetőire.
Forrás: www.euro.hu
