A magyar banktörténet legnagyobb sikkasztásának nevezi a Magyar Hírlap a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél történteket – a megállapítás azonban túlzásnak tűnik, elsősorban azért, mert nem bizonyította még senki a sikkasztás tényét, másrészt pedig jónéhány korábbi esetre derült már fény az itthoni bankéletben, amely hasonló körülmények között történt.
Éppen a Magyar Hírlapnak adott legfrissebb K&H-válaszokból derül ki, hogy a bank véleménye szerint a kár mértékéről egyelőre nem lehet pontos állításokat mondani, de valószínűtlen, hogy az összeg egésze meghaladja a tízmilliárd forintot.
A kilencvenes évek közepén a Postabank és az évtized végén a most újra reflektorfénybe került K&H Bank, a rendszerváltáskor a Magyar Hitel Bank, a Realbank és az Ybl Bank körüli „érdekes” ügyek töltötték meg a gazdasági sajtó hasábjait, amelyek mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy a pénzintézetek problémái a híres adósságkonszolodiáció óta sem oldódtak meg teljesen.
Összefonódások
Időközben kiderült, hogy a Pannonplast-felvásárlásban kulcsszerepet játszott a K&H Equities egyik vezetője, aki a K&H Bankban is fontos tisztséget töltött be. Kulcsár Attiláról van szó, aki a Népszabadság értesülései szerint abban a házban lakott, ahol a Britton működik. (Kulcsár a Kék fény című bűnügyi műsor szerint most külföldön tartózkodik.) A Világgazdaság szerint a menesztett Állami Autópálya Kelező (ÁAK) Rt.-vezér, Bitvai Miklós fia menedzser a K&H Banknál, közvetlen főnöke pedig Kulcsár Attila, aki a K&H Equitiesnél a befektetői tanácsadói üzletág vezetője (volt). Az ÁAK és a K&H közötti összefonódásokra utalhat az is, hogy Gáldi György, a K&H Bank igazgatója az ÁAK igazgatósá-gában is helyet kapott.
A mostani ügy a Pannonplast-felvásárlásról szóló PSZÁF-határozattal kezdődött, amelyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kartonpack, a Britton Capital és a Pevdi cégeket marasztalta el a Pannonplast feletti irányítás megszerzésének körülményei miatt. A PSZÁF határozatának nyilvánosságra hozatala előtt ismeretlenek bántalmazták Szász Károly felügyeleti vezetőt, így a határozat a korábbiaknál jóval nagyobb nyilvánosságot kapott.
Időközben az is kiderült, hogy a K&H Equities állami pénzeket, pontosabban az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. pénzeit is felhasználta a tranzakció finanszírozására. A Betonút Szolgáltató és Építő eszközeit szintén használta a brókercég. Így a Napi Gazdaság legfrissebb információi szerint előfordult, hogy a K&H Equities e két ügyfelének számláján 21 milliárd forintos hiány is tátongott egy ideig.
Kártalanítják a befektetőket
A K&H Bank külföldi tulajdonosai, a belga KBC és a holland ABN-Amro több lapnak, így a Magyar Hírlapnak, a Világgazdaságnak és a Napi Gazdaságnak is megerősítették, hogy kifizetik a károsultaknak a nekik járó összeget. Az ÁAK már némi hozammal együtt visszakapta a pénzét, hírek szerint egyébként ez is okozhatott más befektetők számláján hiányt. Az állami cég kárpótlása tehát a magánbefektetők számára okozhatott átmeneti deficitet, de várhatóan ezt is kiegyenlítik majd a K&H tulajdonosai. A PSZÁF egyébként már tavaly nyáron 6,5 millió forintra bírságolta a K&H Equitiest számos feltárt, az ügyfélpénzekkel kapcsolatos szabálytalanság miatt.
A Világgazdaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy „brókercégeknek mindig képesnek kell lenniük minden ügyfél követelését kielégíteni, azaz a vagyon náluk letétként és nem betétként van elhelyezve. A döntéshozókat azonban csábíthatja a lehetőség, hogy a rájuk bízott értékpapírokat saját javukra forgassák, hiszen megfelelő dokumentálás mellett ez a közbülső tranzakció nem tűnik fel az ügyfélnek, sőt, a tulajdonosok – igaz, nem egyszerre, de – követelésükhöz is hozzá tudnak jutni.”
A lap azt is megjegyzi, hogy a botrány következtében a K&H-alapok nettó eszközértéke június közepe óta 88 milliárdról 70 milliárd forintra csökkent, ami számottevő tőke kivonásáról tanúskodik.
Egy vagy több ember felelős?
Most a K&H Bank korábbi közleményeiből úgy tűnik, mintha a bankban és a brókercégénél is egyetlen ember lenne felelős az állítólagosan öt éven át történt szabálytalanságokért. Kulcsár Attila munkaviszonyát egyébként rendkívüli felmondással már meg is szüntették. A Magyar Hírlapnak adott írásos nyilatkozatuk szerint azonban immár a banknál is elismerik, hogy eddig három munkavállalót mentesítettek a munkavégzés alól a vizsgálat zavartalansága érdekében. (A K&H Equitiesnél belső vizsgálat és PSZÁF-vizsgálat is folyik, időközben viszont a rendőrség is elkezdte a nyomozást, és a Nemzetbiztonsági Hivatal szintén kutakodott az ügyben.)
