A munkaadók, a munkavállalók és a jegybank képviselőivel kibővített rendkívüli Gazdasági Kabinet ülésén egyetértés volt abban, hogy a gazdaságpolitika egyik legfőbb célkitűzése a versenyképesség erősítése kell hogy legyen – ismertette László Csaba pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón.
A pénzügyminiszter szerint nem váltott ki éles ellenkezést a kormányzatnak az a megállapítása sem, hogy nincs lehetőség a jövőben a teljesítményektől elszakadó bérnövekedésre.
Járai Zsigmond jegybankelnöknek a sáveltolás időzítésére vonatkozó nyilatkozatával összefüggésben László Csaba elmondta, hogy a részletek ismertetését sem ízlésesnek, sem indokoltnak nem tartja.
Csütörtökön délelőtt megszakadt a két napja tartó nyugalom a bankközi piacokon, romlott a forint, emelkedtek a kamatok és az állampapír piaci hozamok.
Gyengülő forint
Délután 263,60/90 forinton jegyezték az eurót, 3 forinttal drágábban a szerdai 260,60/90 forintos árfolyamnál. A forint ekkor 6,59 százalékon állt a sáv erős oldalán, 106 bázisponttal gyengébben, mint szerdán délután.
A nap folyamán 264,50 forinton érte el csúcspontját az euró jegyzése, a leggyengébb reggel volt, amikor a 261,00 forint körüli árfolyam lényegében megegyezett a szerda délutáni árfolyammal.
A forint 6,35 és 7,34 százalék közötti széles sávban hektikusan mozgott, az illikvid piacon 20-50 millió euró megmozgatásával már jelentős eurónként 2-3 forintos nyereséget is el lehet érni – mondják a piacon.
A dollár a vártnál kisebb amerikai kamatcsökkentés hatására erősödött a nemzetközi piacon, s így Budapesten is elérte a 230 forintos árfolyamot, ami mintegy 4,50 forinttal erősebb árfolyam, mint szerdán volt.
A piacon úgy vélik, hogy a kedvezőtlen folyamatokat a jegybank elnökével készült interjú indította el. Az interjúban a jegybank elnök elhibázottnak nevezte a sáveltolás időzítését és kommunikációját, a forint jelenlegi árfolyamát pedig gyengének, a kamatszintet magasnak nevezte. A külföldiek nem tudnak eligazodni az egymásnak ellentmondó megállapítások között és úgy értékelik, hogy továbbra sincs összhang a kormány és a jegybank között – vélik piacon.
Az overnight és tomnext kamatok 10,10/30 százalékra nőttek a korábbi 8,75/9,20 százalékról. A hosszabb lejáratokon az egy hónapos kamatok 20-25 bázisponttal 9,80/85 százalékra emelkedtek, a 3 hónaposak 8,50 százalékról 9,50 százalékra, a 6 hónaposok pedig 8,70-ről 9,00 százalékra mentek fel.
Az állampapírokat az 5 éves lejáratig terjedően ismét eladják a külföldi befektetők – mondták állampapír kereskedők. A hozamszint 10-20 bázisponttal emelkedett délelőtt, ami kedvezőtlenül befolyásolja a nap folyamán megrendezett aukciók eredményét is. Kevés ajánlat érkezett az aukciókra is, ami a hozamszint jelentős emelkedését vonja maga után.
A 2017/A tizenöt éves államkötvényből 15 milliárdot, a 2006/G hároméves államkötvényből 50 milliárdot szeretne értékesíteni a kincstár. Az elmúlt napokban sokan vélték úgy a piacon, hogy ezeknek az aukcióknak a sikere jelzésértékű lesz a külföldiek bizalmát illetően.
Mérsékelt kereslet, emelkedő hozamok
Végül mérsékelt kereslet mellett 0,28 százalékponttal emelkedett a tizenötéves futamidejű államkötvények hozama, míg a hároméveseké 1,57 százalékponttal nőtt a csütörtöki aukción az előző értékesítéshez képest.
A 2017/A jelű, tizenötéves lejáratú kötvények átlaghozama 6,51 százalék lett az egységes hozammutató (EHM) alapján, és 6,52 százalék a nemzetközi értékpapír szövetség ajánlása alapján számítva (ISMA).
Az ÁKK legutóbb 2003. április 30-án értékesített a 15 éves futamidejű kötvényből, akkor az EHM szerint 6,23, az ISMA szerint 6,24 százalékos átlaghozam alakult ki.
A 15 éves államkötvényre 28,399 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok, az ÁKK pedig 15 milliárd forintnyit értékesített.
Hároméves kötvényeket is értékesített csütörtökön az ÁKK. A 2006/G jelű államkötvények az EHM alapján 7,86 százalékos, míg az ISMA alapján 7,87 százalékos átlagos éves hozammal keltek el.
Az egy hónappal korábbi aukción 6,29 százalék, két hónapja pedig 6,66 százalék volt az átlaghozam mindkét hozamszámítás szerint. A hároméves kötvényre a kereslet 34,174 milliárd forintot tett ki, így a kincstár az eredetileg meghirdetett 50 milliárd forintnál jóval kevesebbért, 33 milliárd forintért értékesített.
A mostani aukción az elfogadott legalacsonyabb hozam 7,24 százalék, a legmagasabb 7,99 százalék volt az EHM alapján, az ISMA szerint számítva pedig 7,25 és 8,00 százalék. A kötvények 96,2773 százalékos átlagos eladási áron keltek el.
