Bognár úgy látja, súlyosan megrendült a nemzetközi pénzügyi piacok bizalma a magyar gazdaság- és pénzpolitika iránt, s ennek oka, hogy a baloldali-liberális kormány és a Magyar Nemzeti Bank látszólag kapkodó, orientációt nélkülöző módon keresi az ország gazdasági válságából kivezető utat. A gazdaságnak a lassan eluralkodó költségvetési és fizetési mérleghiány valamint a versenyképesség romlása okoz gondot.
A szerző emlékeztetett a forint árfolyamsávjának június elejei módosítására, amelynek megjelölt célja az exportálók támogatása volt, s azt írta, hogy ez a külföldi devizabefektetők példátlan menekülését idézte elő, ami viszont a forint száguldó leértékelődéséhez vezetett. A külföldi befektetők megtartása, valamint a forint drámai értékvesztésének megfékezése érdekében az MNB aztán június 11-én megemelte az irányadó kamatot, de a piacra nem volt jelentős hatással a kamatemelés, s a befektetők menekülése szinte fékezetlenül folytatódott. A változatlanul fenyegető helyzetre való tekintettel a jegybank és a kormány nem látott más megoldást, mint az újabb intervenciót, s csupán nyolc nappal az első, 1 százalékos kamatemelés után újabb 2 százalékkal emelte azokat, immár 9,5 százalékra.
Nyilatkozataiban mind László Csaba pénzügyminiszter, mind Járai Zsigmond MNB-elnök azt hangsúlyozta, hogy arra számít, a forint árfolyama a következő hetekben beáll 250-260 között, s ez a sáv nem csupán a versenyképesség javítására, hanem az infláció megfékezésére is kedvező hatással van – írta Bognár, s felidézte, hogy a magyar pénzpolitika heves bírálatokat váltott ki a kül- és belföldi szakértők körében.
Bognár piaci szakértőket idézve azt írta: a legutóbbi eseményekben annak jelét látják, hogy a kormány és az MNB hosszabb ideje parázsló konfliktus után megállapodott, hogy gyengébb forint-árfolyammal tartanak az euró-térség felé.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
