A KSH közleményben adott tájékoztatást arról, hogy a közelmúltban elemzést jelentettek meg az 1991-ben házasságot kötött fiatalok gondolkodásáról, házasságról vallott elveiről, azok megvalósulásáról, a válások okairól.
A hivatal 1991-ben 3800 házasságot kötött nőt kérdezett meg, majd 2001 végén újból megkeresték őket, hogy megtudják: hogyan alakult a nemzedék sorsa, mit valósítottak meg terveikből és mit kellett elhalasztaniuk, feladniuk, valamint hogyan élték át az évtized társadalmi, gazdasági változásait és annyi gyerekük született-e, mint tervezték. A KSH az eredetileg megkérdezettek 81 százalékát, 3155 nőt talált meg.
A válaszok alapján a kutatók megállapították: miközben a kilencvenes években a statisztika a születésszám jelentős csökkenését jegyezte fel, a megkérdezettek közül 100 nő átlagosan 195 gyermeknek adott életet, jelentős eltérésekkel a fővárosi és a falusi lakosok között. Az elvált, de újraházasodott nők átlagos családnagysága semmivel sem marad el az eredeti házasságukban élőkétől.
A válaszadóknál az első világra hozott gyermekek háromnegyede él mindkét szülővel együtt, ötöde pedig csak az anyával. A másod- és harmadszülöttek helyzete a legjobb abban a tekintetben, hogy a legmagasabb arányban élnek még mindkét szülőjükkel.
Az első gyermeknél az anyák 60 százaléka a gyedet és a gyest, 10 százaléka csak a magasabb összegű gyedet vette igénybe, míg 22 százalék csak az alacsonyabb ellátást nyújtó gyesre volt jogosult.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
