Kismet a Massachusetts Technológiai Intézet robotja. Alkotója, Rodney A. Brooks az intézet mellett működő Mesterséges Intelligencia Laboratórium igazgatója. Teremtményét a 2001: Űrodüsszeia Hal 9000-ével való összehasonlításban határozza meg:
Ha nincs is olyan erős egyénisége, mint Halnek, Kismet az első társas robot. Kommunikálni tud és az ember elfogadja humanoidként. Hétféle arckifejezésre képes. Ezek a következők: öröm, meglepetés, visszatetszés, nyugalom, szomorúság, érdeklődés és harag. Ezeket a kifejezéseket az emberek felismerik rajta és ő is felismeri az emberek arcán. Szemeiből egy tv-kamera kémleli annak az arckifejezését, aki előtte áll. Ha az illető mosolyog, ő is mosolyog, ha mérges, akkor ő is dühbe gurul. Az érzelem letéteményese, persze, mindig az ember, a robot nem érez semmit, de kifejezésével érzelmi választ kaphat attól, aki nézi.
Ezen a mechanizmuson alapulnak tulajdonképpen az úgynevezett társasági robotok is, amelyeknek leghíresebb példánya a Sony Aibo nevű kutyája. Hogy a gazdik igényeinek mind jobban megfeleljenek, az anyavállalat elhatározta, hogy internetes honlapján rendelkezésre bocsát egy programot, amelynek segítségével a robotkutyák tulajdonosai sok mindenre megtaníthatják virtuális állataikat – írta az olasz Espresso.
A mesterséges intelligenciákkal foglalkozó amerikai Bob Mottran viszont azzal a céllal nyitotta meg web-helyét, és tette hozzáférhetővé szoftver-kódjait, hogy “feltalálók, kutatók és egyszerű rajongók” együtt alakítsák robotját, amelyet a Kismet megalkotójának tiszteletére Rodney-nak nevezett el. A copyleft (a copyright ellentéte) nagy híveként mindenkinek hajlandó elmagyarázni a folyamatot, amely elvezetett a gép megépítéséhez, és felszólít mondenkit, hogy bátran végezzen rajta módosításokat. A japán Kitano Symbiotic System Project-nek is van hasonló kezdeményezése.
Nagyszerű eredményeket értek el a kaliforniai UCLA kutatói egy másik programmal. Javier Movellan pszichológus irányításával elemezték több mint százezer arc minden apró izommozgását és ennek alapján katalogizálták azokat a kifejezéseket, amelyek érzelmeket fejeznek ki. Az eredményt betáplálták egy számítógép memóriájába, amely az arc egyes pontjainak megfigyelésével képes felismerni az előtte álló személy érzelmeit. Movellan állítása szerint azt is, ha valaki hazudik, mivel egy-egy akaratlan izommozgás ezt mindig elárulja.
Brooks szerint biztos, hogy 10-20 év múlva a robotok még sok minden egyébre is képesek lesznek, külsőleg egyre jobban hasonlítanak majd az emberekhez, de a megtévesztő külső mögött mindig marad egy nagy különbség: érzéseket sohasem lesznek képesek produkálni. A kutatót jobban aggasztják a géntechnológia eredményei. “Könnyebb lesz az embernek a mikrocsipek, a fémbeépítések és szenzorok segítségével robottá válnia, mint egy gépet érzésekkel felruházni. De vajon igazán fejlődés-e ez?”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
