Országosan is ez az utolsó földterület, amely úgynevezett egyes kárpótlási árverés keretében még nem került kalapács alá. Az érdeklődésre jellemző, hogy az árverezők ötször annyi értékű kárpótlási jegyet helyeztek letétbe a licit megkezdése előtt, mint amennyi az 59 külön helyrajzi számon nyilvántartott terület kikiáltási ára. A nagyrészt nagy értékű szőlőültetvények annak ellenére kapósak, hogy az összesen 4190 aranykorona értékű földterületből 2700 aranykoronányi, vagyis 72 hektár szőlőültetvény természetvédelmi oltalom alatt áll.
Ez azt jelenti, hogy az értékesítés után a területek tulajdonjoga kisajátítás vagy az elővásárlási jog érvényesítése útján visszaszállnak az államra, addig pedig a Bükki Nemzeti Park utasításainak megfelelően kell művelniük az új tulajdonosoknak az ültetvényeket. Az MTI által megkérdezett szakértők szerint a licitálók arra számítanak, hogy a kisajátítás során az állam nagyobb értéken vásárolja meg tőlük a földterületet, mint amennyit a kárpótlási jegyekért kaphatnának. Hozzáértők szerint ez kockázatos is lehet, ugyanis a hírek szerint az árverést megelőzően, már 3300 forintért is cseréltek gazdát az ezer forintos névértékű kárpótlási jegyek.
Az árverés megtartását egyébként az hátráltatta, hogy először a borkombinát, majd a cég felszámolásának megindulása után a felszámoló vitatta a kijelölés jogosságát. Ezt követően a kijelölt terület mértékéről és elhelyezkedéséről folytak a perek, illetve tiltakozott az értékesítés ellen az egri Szőlészeti és Borászati Kutatónézet is, amelynek 72 hektáros génbankját is bevonták a kárpótlásba. Később ezt a területet nyilvánították védetté.
Az árverés 2-3 napig is elhúzódhat, ugyanis az összesen 59 külön helyrajzi számon nyilvántartott terület külön-külön kerül kalapács alá, illetve mindegyik licitet megelőzően lehetőséget biztosítanak a pályázóknak, hogy egyezséget kössenek a terület felosztásáról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
