Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai szerint utóbbiakon belül azonban mindössze 6,2 százalék azoknak az aránya, akik nappali alapképzésre beadott első helyes jelentkezés esetén vállalták a költségtérítéses formát.
A nappali tagozatos képzésre jelentkezők számának folyamatos növekedése mellett mind a felsőfokú szakképzésre, mind a kiegészítő alapképzésre jelentkezők száma is emelkedik az utóbbi években. A jelentkezők csaknem 17 százaléka nem alapképzés formájában kíván idén továbbtanulni.
A 18-19 éves korosztály csak alig egyharmad arányban képviselteti magát az összes jelentkező között. A 20-22 évesek kis mértékben maradnak el ettől az aránytól, sőt a 23-27 évesek több mint egyötödét teszik ki az idei felvételizőknek. A 28-35 év közöttiek az összes jelentkező több mint egytizedét jelentik.
A tagozat szerinti elemzéseknél hasonló tendenciákkal lehet találkozni: az idősebb korosztály körében népszerűbbek a levelező és esti tanulási formák, viszont a fiatalok, a most vagy a néhány éve érettségizettek döntő részben valamelyik nappali képzést jelölték meg első helyen.
Az idén érettségizők a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezettek 57 százalékát teszik ki, ami még – a kisebb összjelentkezői adatok ellenére – a tavalyinál is valamivel magasabb létszámot jelent. Idén valamivel kevesebben jelentkeztek levelező tagozaton és távoktatásban indított alapképzésre.
A kilencvenes években több gazdasági-társadalmi tényező hatására folyamatosan emelkedett a nők aránya a felsőoktatási intézményekben, ám az évtized végére ez a folyamat megállt. Hasonló tendenciákat mutatnak a felvételi jelentkezők statisztikái is, hiszen a mindkét nemnél tapasztalható létszámnövekedés az utóbbi évekkel szinte teljesen megegyező arányokat eredményezett a férfiak és a nők között. 2002-ben már 100 ezerhez közelített a női jelentkezők száma, míg a férfiaké 70 ezer körüli. Az idén a valamivel kisebb jelentkezői létszám mellett az arányok ugyanezek.
A legtöbb felsőoktatási intézményben a felvételi esélyeket pontszámban mérhetően is növeli az, ha valakinek van államilag elismert nyelvvizsgája. A jelentkezők harmada rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával, ami több mint 4 százalékkal magasabb érték, mint 2002-ben. Az érettségi éve és a nyelvtudás közötti összefüggéseket vizsgálva az látható, hogy az utóbbi tíz évben érettségizettek között általában nincs lényeges különbség, mivel náluk valamivel 30 százalék fölötti a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
