Van-e lényegi különbség a nők és a férfiak agya között? Simon Baron-Cohen, a brit Cambridge University autizmussal foglalkozó
kutatóközpontjának vezetője most megjelent könyvében azt állítja, hogy a nők agyműködése alapvetően az érzelmekre “drótozott”, ezzel szemben a férfiak erőssége a különböző rendszerek átlátása, felépítése. (Lássuk, milyen típusú az Ön agya! >>)
A nagy empátiával megáldott emberek sikeresen kódolják mások gondolatait, érzéseit, és ezekre, érzékenységük és figyelmességük révén megfelelő válaszokat képesek adni. A beleérzőképesség megkönnyíti az eligazodást a társas kapcsolatokban, hozzásegít az emberekkel való sikeres érintkezéshez.
Van, aki inkább a különböző rendszerek átlátásában, az alapvető szabályok felfedezésében, és a már meglévő rendszerekből származó tapasztalatok jövőbeli sikeres alkalamazásában erős. A rendszert itt tágabb értelemben értjük: lehet az úthálózat, számítógép, jármű, matematikai egyenlet vagy egy folyó vízgyűjtőhálózata.
Egy mindennapi példa
A teóriát könnyedén igazolhatjuk egyszerű hétköznapi megfigyeléseinkkel is: egy újságosnál a nők nagy valószínűséggel választanak érzelmi kérdésekkel, szépséggel, intimitással, gyerekneveléssel, romantikával, lelki egészséggel foglalkozó lapokat, míg a férfiak figyelmét inkább az autós, vitorlás, számítástechnikai, sporttal vagy digitális fotózással kapcsolatos magazinok kötik le. A különbség nyilvánvaló a tipikus hobbik terén is: míg a férfiak órákat töltenek bütyköléssel, barkácsolással, a nők órákat álmodoznak és csevegnek érzelmi kérdésekről egy kávé vagy ebéd felett.
Baron-Cohen teóriája szerint az emberi agy valamilyen típusba sorolható. Alapvetően három típust különböztet meg: a nőies, a férfias és a kiegyensúlyozott, mindkét nem jellegzetességeit magán viselő agyat.
A nőies (E-típusú) agynál az érzelmi intelligencia magasabb, mint a rendszerező. A férfias (S-típusú) agyra ennek éppen az ellenkezője igaz, azaz a rendszerező intelligencia magasabb, mint az érzelmi. Vannak olyanok is, akik mindkét területen jó eredményeket mutatnak fel: az ilyet kiegyensúlyozott (B-típusú) agynak nevezzük.
Baron-Cohen elméletének fő állítása, hogy a nemi hovatartozás önmagában nem határozza meg az individuum agytípusát. Ami általánosságban kijelenthető viszont: több nőnek van érzelmi agya, mint férfinak, illetve a férfiak rendszerező intelligenciája átlagosan magasabb, mint a nőké.
Már csecsemőkorban látszanak a különbségek
A hétköznapi megfigyeléseket tudományos kísérletek is alátámasztják, sőt a különbségek már egészen kisgyermek korban észrevehetők. Óvodásoknál megfigyelték, hogy dömperezés közben a fiúk sokkal hajlamosabbak beletolatni az autót társaikba, a kislányok viszont inkább kikerülik az útjukban álló gyerekeket az autóval.
12 hónapos lánybabák sokkal élénkebb reakciót mutatnak az erős érzelmi töltetű arcokra: nagyobb figyelmet tulajdonítanak a szomorú, boldog arcoknak, mint a kisfiúk. A kislányok hétéves koruktól magasabb pontszámot érnek el a nem verbális kommunikációs jelek – arcról hangulat, érzés leolvasása, a mondat hangsúlya – felismerésében, mint a fiúk, és ez a előnyük felnőtt korukra is megmarad.
Egészen meglepő, hogy a különbségek már újszülötteknél megfigyelhetők: a Cambridge University kísérlete szerint egynapos kislányok hosszabb ideig nézik valakinek az arcát, mint a fiúk, akik viszont a lányoknál hosszabb ideig bámultak egy felfüggesztett mobilt. A kutatócsoport eredményei szerint az, hogy valaki milyen hosszú szemkontaktusra képes, a születés előtti tesztoszteronszinttel van összefüggésbe.
Jelentős különbség figyelhető meg a két nem között az agresszió kimutatásában is. Míg a férfiak dühe többnyire közvetlen formában, fizikális erőszakként tör felszínre, a nők a közvetett támadás, így a pletyka, kiközösítés, sértő megjegyzések hívei.
Az empátia mérésének egyik jellemző kísérlete, hogy egy csoportba újonnan érkező személy beilleszkedése hogyan zajlik. Gyerekeknél megfigyelték, ha már együtt játszó gyerekekhez kislány csatlakozik, ő először alaposan megnézi, hogy a többiek mit játszanak, és magának szerepet kitalálva igyekszik bekapcsolódni.
Kisfiúknál ugyanakkor gyakori, hogy azonnal irányítanai próbálnak, új játékot kezdeményeznek, vagy az eredetin akarnak jelentősen változtatni. Hatéves kortól a kislányok jobbak a vendéglátásban is: míg a lányok figyelmesek az újonnan érkezővel szemben, a fiúk gyakran nem vesznek tudomást az új gyerekről.
A fiúból bélyeg- és lemezgyűjtő lesz
Ugyancsak számos kísérlet támasztja alá a férfiak magasabb rendszerező intelligenciáját. A csecsemőkortól kezdődően megfigyelhető, hogy a fiúk jobban érdeklődnek az autók, repülők, kamionok, fegyverek, építőkockák iránt, mint a kislányok.
A férfiak jobban teljesítenek az olyan pszichológiai teszteken, ahol két formát látva meg kell állapítani, hogy a második az eredetiből forgatás vagy tükrözés révén jött-e létre. A férfiak gyorsabban tanulnak meg útvonalakat, hamarabb tájékozódnak térkép alapján, valamint pontosabban becsülnek meg távolságot, irányt is.
A fiúk általában magasabb pontszámot érnek el tárgyak összeszerelésében, illetve tervrajzok alapján való kivitelezésben. Ugyancsak jellemzőbb rájuk a gyűjtögetés, gyűjteményük rendezése: gondoljunk csak a Nick Hornby könyvéből készült Pop, csajok, satöbbi című filmre. Rob Gordon egy lemezbolt tulajdonosa, amely igazi kincsesbánya a hasonszőrű zenefanatikusoknak, akik gyűjteményüket egy-egy régóta vágyott darabbal egészíthetik ki. Két furcsa alkalmazottja szintén fiú – és szintén a bakelitek megszállottjai.
Új szemlélet az autisták kezelésében
Miben tud egy ilyen elmélet újat mutatni? Baron-Cohen szerint segít a gyerekkori neurológiai problémák, ezen belül is elsősorban az autizmus és enyhébb formája, az Asperger szindróma korai felismerésében és megfelelő kezelésében. A betegségben szenvedőknek magas a rendszerező és alacsony az érzelmi intelligenciájuk; elsősorban fiúknál fordul elő.
A kutatók által eddig elhanyagolt terület volt az extrém női agy vizsgálata: Baron-Cohen szerint ideje górcső alá venni azokat is, akinek kiugróan magas az érzelmi és nagyon alacsony a rendszerező intelligencijuk.
Baron-Cohen szerint az autizmus az extrém mértékben férfias agy betegsége. A klasszikus autisták és az Asperger szindrómában szenvedők közös jellemzői: nehézségek a társas érintkezésben, kommunikációs problémák, szokatlanul szűk érdeklődési terület és a rutinokhoz való görcsös ragaszkodás.
Mivel az Asperger szindrómások IQ-ja átlagos, gyerekkorban kommunikációs képességük is látszólag normálisan fejlődik, mire a betegséget a szülők, tanárok észreveszik, a gyerek gyakran számos sérülést szerez. Mivel az autista gyerek többnyire nem érti a metakommunikációs jeleket, nem észleli, mikor gúnyolódnak vagy tréfálkoznak vele, az is elképzelhető, hogy egy viccen ő nevet utoljára, általában nem érzi, ha egy megjegyzése a másik számára sértő vagy bántó, és sokszor félreérti a másik szándékát. Mire az ilyen gyereknél észreveszik a betegséget, elképzelhető, hogy társai már kiközösítették, és emiatt súlyos depresszióba esett.
Az autisták esetében gyakran nagyon magas a rendszerezési intelligencia, ezért a tanár megfelelő hozzáállással a gyereket akár nagy dolgok felé is terelheti. Lényeges azonban, hogy a betegségből kifolyólag a gyereket hagyni kell egy-egy témában alaposan elmélyedni, ahelyett, hogy látókörét próbálnák szélesíteni.
Forrás: Guardian
Mennyire nőies vagy férfias az Ön agya? Tesztelje! >>
