A külügyminiszter angol nyelvű előadásában hangsúlyozta: Magyarország számára az Egyesült Államok kiemelkedően fontos szövetséges és stratégiai partner marad. Kovács László szerint ezt bizonyítja, hogy a két ország közötti kereskedelem dinamikusan nőtt az elmúlt 10 évben, s az Egyesült
Államok Magyarország nyolcadik, Európán kívül pedig az első számú kereskedelmi partnere.
Az EU-csatlakozásról szólva a külügyminiszter elmondta: az elkövetkezendő időszakban Magyarországnak két különböző típusú – külső és belső – kihívással kell szembenéznie. Az országon belüli feladatok közé sorolta a gazdasági és jogharmonizációt, az intézményrendszer kiépítésének folytatását, az uniós döntéshozatalban való részvétel mechanizmusának elsajátítását és az emberek felkészítését.
A külső kihívások között utalt az EU reformjára, s az EU-tagállamok közvéleményének meggyőzésére a csatlakozási szerződés ratifikálása érdekében. Mint mondta, a kampánynak azt a meggyőződést kell erősítenie, hogy Magyarország pozitívan tud hozzájárulni az EU működéséhez, hogy csatlakozása az unió számára is új lehetőségeket és nem rizikót jelent.
Az ország gazdaságáról szólva Kovács László emlékeztetett arra: az elmúlt 6-7 évben Magyarország makrogazdasági mutatói fokozatosan javultak, s a világgazdaságban tapasztalható stagnálás ellenére a GDP növekedése 2002-ben 3,7 százalék volt, idén pedig az előrejelzések szerint meghaladja a 4 százalékot. Hozzátette: az EU-csatlakozás várhatóan a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lesz majd.
Jelezte: a magyar gazdaság felzárkózásához a kormány a lehető legjobb belső és külső feltételeket kívánja megteremteni, ezt szolgálja az Európa-terv is. Kérdésre válaszolva jelezte: valóban mutatkoznak jelei annak, hogy az amerikai tőke kevésbé aktív Közép-Európában, mint korábban. Utalt arra: a kormány különös figyelmet fordít a külföldi befektetések ösztönzésére, például az infrastruktúra, az úthálózat fejlesztésével.
Kovács László megemlítette az osztrák külügyminiszter a közelmúltban tett javaslatát is, amely szerint a visegrádi négyek, Ausztria és Szlovákia együtt léphetne fel az EU-n belül például az amerikai tőke számára kedvezőbb feltételek megteremtéséért.
A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok ösztönzése érdekében arra kérte az AmCham-et: külföldi tagjainak biztosítson reális, friss információkat a magyar gazdasági trendekről, beruházási lehetőségekről, terjesszen pozitív képet Magyarországról, folytassa az amerikai és magyar kormányzati és üzleti szereplőkkel megkezdett párbeszédet, és segítse magyar cégek részvételét az iraki újjáépítésben.
Az iraki konfliktus kapcsán a külügyminiszter úgy vélekedett: nagy hangsúlyt kell helyezni a transzatlanti közösség egységének helyreállítására. Ennek érdekében az érintett országoknak és a nemzetközi szervezeteknek a jövő felé kell tekinteniük, és Irak újjáépítéséért, a demokratikus rendszer felállításáért kell együtt dolgozniuk. Megjegyezte: úgy látja, ebben meg is van a nemzetközi egyetértés.
Kovács László emlékeztetett arra: Magyarország a kezdetektől az iraki krízis megoldására irányuló közös akciót támogatta, és a kormány most is megtesz mindent annak érdekében, hogy hatékonyan járulhasson hozzá a békefenntartáshoz, a humanitárius segítségnyújtáshoz és Irak újjáépítéséhez.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
