A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfirsebb jelentése szerint fellendülésre legfeljebb csak az év végén lehet számítani. A szervezet, amely évente kétszer készít átfogó prognózist, tavaszi előrejelzését csütörtökön hozta nyilvánosságra.
Az OECD jóslatai számokban
Az Egyesült Államokban a GDP 2,5 százalékkal bővülhet az idén a tavalyi 2,4 százalékkal szemben. 2004-ben az USA növekedése elérheti a 4 százalékot. Az évtizedes recesszióból kikerülő Japánban 1 százalékos növekedés várható az idén, jövőre pedig 1,1 százalék. Az 12 tagú euróövezetben az idén egy újabb, alig 1 százalékos növekedésű év várható, és a GDP csak jövőre gyorsulhat fel 2,4 százalékra.
Az olajárakat övező aggodalmak, a háborús félelmek, a terrorizmus és a járvány veszélye, a nemzetközi összefogásba vetett bizalom megingása – sorolta a globális gazdaságra hosszabb távon is ható, úgynevezett geopolitikai és lelki kockázatokat Jean-Philippel Cotis, a jelentést ismertető vezető OECD-közgazdász.
Hozzátette, hogy a helyzet mára kissé kedvezőbbé vált az iraki háború befejeződésével, azzal, hogy az iraki olajmezőket biztosítani tudták, és lökést adhat a növekedésnek az Irakban beinduló újjáépítés is. A szakértő a globális világgazdaság idei kilátásait röviden a “nem látványos fellendüléssel” minősítette.
Az OECD prognózisa egybecseng más vezető intézmények jóslatával, amelyek szintén 2-2,5 százalék közé teszik a globális világgazdaság növekedését az idén azzal, hogy fellendülés az év végével következhet be.
Magyarországon nehéz lesz teljesíteni a terveket
A pénzügyi eszközökkel vezérelt növekedésről az idén áttérés következik be az export irányította növekedésre, ám lassuló GDP növekedés mellett, mivel Magyarország a versenyképesség terén jelentős hátrányba került és a külső gazdasági környezet sem kedvező. A növekedés 2004-ben gyorsulhat fel ismét – foglalta össze a magyar gazdaságról adott prognózisát az OECD, amely a gazdaságpolitikai eszközök jobb kiegyensúlyozását tartja szükségesnek.
A hazai kereslet több mint 7 százalékkal bővült a tavalyi választási évben, a GDP ennek ellenére mérsékelten nőtt, a versenyképesség pedig romlott. Ebben a gyors béremelés mellett a forint felértékelődésének is fontos szerepe volt. E tényezők együttesen a termékegységre jutó bérköltség OECD térségbeli leggyorsabb növekedését okozták 2002-ben Magyarországon, ami magával vonta a fizetési mérleg erőteljes romlását – olvasható. A folyó fizetési mérleg a 2001 évi GDP-hez viszonyított 3,4 százalékról 2002-re 4 százalékra növekedett.
A költségvetési hiány a GDP 8,4 százalékát érte el tavaly, aminek “jelentősen csökkennie kell 2003-ban, ha a kormány eleget akar tenni hazai és nemzetközi kötelezettségeinek”. Az OECD úgy ítéli meg, hogy több tényező miatt “nehéz lesz teljesíteni” a költségvetés hiányára 2003-ra tervezett 4,5 százalékos deficitet, illetve elérni 2005-re a 3 százalékos GDP arányos hiányt, ami a 2007-2008-évi euróövezeti tagság kritériuma.
AZ OECD ugyanakkor azt jósolja, hogy a fiskális ösztönzők visszafogása megkezdődik az idén, ám a kormányzat által tervezetthez képest lassabban.
Ami a monetáris politika dilemmáját illeti, az OECD az erőteljes hazai kereslettel jellemzett gazdasági környezetben – és tekintettel az MNB 300 bázispontos kamatmérséklésére – , kérdésesnek tartja az inflációs célok tarthatóságát. – Objektív alapokon nyugvó pénzügyi konszolidációra van szükség, hogy az infláció és a versenyképességi célok közötti pénzpolitikai dilemmát enyhíteni lehessen – olvasható a jelentésben azzal a megjegyzéssel kiegészítve, hogy mivel a pénzügyi konszolidálás várhatóan lassú folyamat lesz, pénzügyi szigorítások várhatók.
Az OECD azt jósolja, hogy a GDP valamivel a 3 százalék feletti ütemre lassul az idén és a nemzetközi fellendüléssel együtt gyorsulhat majd csak fel. Hangsúlyozza azonban a szervezet, hogy a fejlődési ütem gyorsulása ” Magyarország nemzetközi versenyképessége helyreállításának”, vagyis a mérsékelt béremelkedésnek és a versenyképesség erőteljes javulásának a függvénye. Ez a munkanélküliség bizonyos mértékű növekedésével jár.
Végezetül a jelentés készítői úgy értékelik, hogy amennyiben a béremelkedések és a közkiadások nem mérséklődnek a remélt ütemben, az ebből fakadó versenyképességi és egyensúlyi gondokat a pénzpolitika további szigorítással oldhatja fel, ami viszont megakaszthatja a törékeny növekedést.
