Az egység kimutatásnak szánt athéni ünnepség a mély megosztottság idejére esett. “Történelmi csúcstalálkozót terveztek, de nem így érződik. Európa pocsék hangulatban van. Mindenki neheztel valakire valamiért” – idézi a lap Steven Evertset, a londoni Center for European Reform holland kutatóját.
A cikk emlékeztet arra, hogy számos vezető politikus erőfeszítései ellenére az Európai Unió nem tudott egy hangon megszólalni Irak ügyében. Az unió vezetőinek most fel kell mérniük, hogy begyógyíthatják-e az iraki háború ütötte belső sebeket.
Az iraki hadjárat előtt az EU vezetői közül sokan közös európai politikáról beszéltek, amelyet majd egy erős európai véderő támogat. Sokan ma is beszélnek róla. A háború azonban megmutatta, milyen nehézségekbe ütközik ennek a célnak az elérése, miközben új kérdéseket vetett fel, egyebek között annak a kérdését, hogy az EU milyen szerepet töltsön be Irak újjáépítésében, és hogyan illeszthető bele ebbe a folyamatba az ENSZ. Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtök reggel várhatóan erőteljes szerepet fog sürgeti a világszervezetnek.
Irak nélkül is vannak konfliktusok az Európai Unióban és a bővítéssel kiéleződhetnek. A jövőre taggá váló tíz új állam megbolygatja a hatalmi egyensúlyt az unió erős tagállamai – mint Franciaország és Németország – és a kis országok között. A népesebb országok közül néhányan meg akarják szüntetni az EU hat hónaponként váltakozó elnökségi tisztségét, amelyet most Görögország tölt be, míg a kisebb népességgel rendelkező országok ezt továbbra is megőriznék.
Panajiotisz Joakimidisz, az Európai Tanulmányok Hellén Központjának elnöke azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU előtt álló kihívásoknak nem szabad elhomályosítaniuk az athéni esemény horderejét, a bővítés hatalmas hozzájárulását az európai stabilitás és demokrácia megszilárdításához. “Az európai egyesülés és integráció folytatásnak alapvető kérdésében nincsenek komoly nézeteltérések – hangsúlyozza Joakimidisz interjújában.
