Noha már csak apróbb részletek egyeztetése volt hátra az Európai Unió és a három EFTA tagország (Norvégia, Izland és Liechtenstein) között, az EU-ba tartó Lengyelország ellenvetése miatt nem jött létre az új szabadkereskedelmi egyezmény.
Norvégia mindeddig korlátlan mennyiségben szállíthatott halat Lengyelországba és a balti államokba is, s ebből az exportból csak a lengyel piacon évente félmilliárd norvég korona értékben profitált. Az Európai Unió piacának bővítése után a három EFTA-országnak összesen évi 230 millió eurót kell fizetnie pusztán azért, hogy termékeiket bevihessék a kibővített piacra. Ezen felül az unió bizonyos kvótákat kívánt megszabni az exportálható norvég halmennyiségre is, amit a norvégok el is fogadtak volna.
Lengyelország viszont attól tart, hogy veszélybe kerül halfeldolgozó ipara, több ezer ember munka nélkül maradhat, ha a kvóták miatt kevesebb halat tudnak feldolgozni. Érdekes, hogy bár az egyezmény megkötése a lengyelek formális ellenvetése miatt halasztódik, a balti államok sem értenek egyet a norvégokat sújtó kvótarendszerrel.
Noha maguk a norvégok sem lelkesek, nem szeretnék a szerződés újratárgyalását. A három EFTA ország által az EU-piacra kerülésért fizetendő 230 millió euró 97 százalékát Norvégiának kell állnia, s emiatt komoly belpolitikai feszültség alakult ki. A norvég kormány attól tart, hogy a feltételek újratárgyalása esetén a halkvóták eltörlése újabb terhet jelentene az országnak. Ezt pedig a norvég állam már nem biztos, hogy vállalni fogja – ezért hajlandóak inkább elfogadni a lengyelek által kifogásolt korlátozásokat.
A vita folytatódik, s az már bizonyos, hogy a patthelyzet kialakulása miatt az új EEA-egyezmény az április 16-i athéni csúcstalálkozó előtt nem jön létre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
