Belföld

Mindenki bojkottál mindenkit

A közelmúltban arról értesülhettünk, hogy az amerikaiak lemondanak mindenről, ami német vagy francia. Szerdán Európában is megkezdődött az amerikai termékek bojkottja.

Néhány éve a Shell olajvállalatot sikerült meghátrálásra kényszeríteni bojkott segítségével, ha korlátozott időszakra is, aztán jöttek a kisebb volumenű, ám gyakran igen sikeres magánakciók. Számos bojkottakciót hirdettek például a vásárlók azok ellen a szemtelen kereskedők ellen, akik az euróátállást áremeléssel tetézték (ez főleg délen volt divat), de Nyugat-Európában gyakorlatilag bármely jól irányzott vásárlói akciónak sikere lehet.


Horvát bojkott

A minap egy horvát médiavállalkozás visszautasította az amerikai USAID szervezet 87 ezer eurós támogatását. A USAID által szervezett program balkáni civil szervezetek támogatását célozta volna, illetve célozza a jövőben is. A cég azonban úgy vélekedett: az amerikai partnerekkel való sikeres együttműködés ellenére a továbbiakban nem veszt részt a program folytatásában.

Itthon valamivel alacsonyabb a vásárlói öntudat szintje, igaz most nem is rólunk van szó. Itt nem is nagyon lehet egy céget a vásárlók önmegtartóztatásával fenyegetni. Kivétel ez alól talán a Danone-akció. Ez esetben, ha nem is teljes erőből, de sikerült a céget a sarokba szorítani. Szerdán aztán értesülhettünk arról, hogy a Demokrata olvasói a Westelt fogják bojkottálni, amiért nem hirdet kedvenc lapjukba. Valószínű, hogy ők kevesen lesznek a Westel “megregulázására”. Lényeg a lényeg, igazi bojkott eddig csak Nyugat- és Dél-Európában volt, itthon sohasem, ahogy itthon tüntetni sem mennek az emberek a háború ellen.

A mostani, az iraki háborúval kapcsolatos akcióknak azonban már se, szeri se száma. Kezdődött az Egyesült Államokban, amikor kiderült, hogy a franciák vétózni fognak, ha az USA háborúzni akar. Ekkor egy szenátor arra kereste a jogi kiskapukat, hogyan lehetne a francia és német termékeket bojkott-mozgalom és vámok nélkül – például egészségügyi előírások bevezetésével – visszatartani.

A szenátor felszólalásánál egyébként nem is kellett több, az USÁ-ban rögtön egy aprócska divathullám ütötte fel a fejét. Neves médiaszemélyiségek törték azon a fejüket, hogyan lehetne kitolni a franciákkal, neves éttermek borlapjáról lekerültek a francia borok, és mint tudjuk, az amerikai elnök sem eszik már olyat, aminek a nevében a francia szó szerepel.

A háború második hetében már Európa sem rest. Legfrissebb értesüléseink szerint európai civil szervezetek tucatjai igyekeznek rávenni nagyérdeműt, hogy kerüljék az amerikai termékeket. A belga gyökerű kezdeményezés For Mother Earth néven fut, a szervezet már össze is állította a bojkottálandó cégek listáját. A lista olyan cégeket foglal magába, mint a General Electric, a Philip Morris, az Exxon, a Chevron, a Ford, a General Motors, valamint néhány amerikai légitársaság.

A mozgalomhoz egyébként tíz Európa Parlamenti képviselő is csatlakozott. Egyikük, Patrica McKenna szerint azon országok polgárainak, amelyek kormánya a szövetségesek oldalára állt, a tüntetések után nem marad más eszközük, mint a bojkott.

A szervezők egyike vezéralakja volt a sikeres, 1995-ös Shell-akciónak is. A mára a mozgalom szóvivőjévé avanzsált Pol D’Huyvetter beszámolója szerint a mozgalom addig működik majd, amíg az amerikai kormányzat tiszteletben nem tartja a nemzetközi jog előírásait.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.